Képviselőházi irományok, 1939. II. kötet • 79-175., III. sz.

Irományszámok - 1939-80. A m. kir. pénzügyminiszter jelentése az országgyűlés képviselőházához a rendkyvüli ideiglenes házadómentességekről szóló 1929:XXIX. t.-c. 3. és 6. §-ai alapján engedélyezett rendkívüli ideiglenes házadómentességek tárgyában

46 80. szám. 6. Az új épületet a szabályozási tervben megállapított építési útvonalba, a Fővárosi Közmunkák Tanácsa által meghatározott épületmagassággal és homlokzatkiképzéssel kell építeni. 7. Az épület az utcától számítva legfeljebb 14 méter mélységű lehet, a lépcsőház vagy liftház kivételével, amely a szomszédos telkektől legalább 3 méter távolságban a 14 méteres mélységet legfeljebb 3 méterrel túllépheti. 8. A 40 méternél nagyobb mélységű telek a 14 méter mélységen túl is beépíthető úgy, hogy az összes beépítési terület a telek területének egyharmadát nem haladhatja meg. 9. Az épület mélységét korlátozó rendelkezés nem vonatkozik a IV. (i) bek. e) pontja alatt felsorolt terübteken emelendő családi házakra. Ezeken a területeken azonban, tekintet nélkül a telek nagyságára, annak csak egyharmadát szabad beépíteni. 10. Az épületet vízvezetékkel, csatornával és villanyvilágítással kell ellátni. 11. Olyan helyiség, amelynek padlószintje a környező talajszinttől számítva 90 cm-nél mélyebben van, üzlet és műhely céljára fel nem használható. 12. Minden lakásban — kivéve a segédházfelügyelői lakást — legyen előtér, éléskamra és az építésügyi szabályzatban előírt nagyságú konyha, valamint vízöblítéses klozett. A gar szónlakásokra vonatkozólag a következő 13. pont külön rendelkezik. 13. Garszonlakásnak a jelen rendelet szempontjából az a lakás tekintendő, amely — beleértve a hallt is — legfeljebb két lakószobából áll és amelyben a kötelezően létesítendő előtéren és vízöblítéses klozetten kívül még csak fürdőszoba és három négyzetméter alapterületet meg nem haladó terjedelmű, külön szellőztetéssel ellátott főzőfülke lehet. 14. A kétszobás és ennél nagyobb lakásokban legalább négy négyzetméter alapterületű fürdőszobát, a kétszoba-hallos lakásoknál nagyobb lakásokban pedig az építésügyi szabályrendeletben előírt területű, önálló cselédszobát kell létesíteni. 15. A szobák — ideértve a hallt is — átlagos belső területe legalább 15 négyzetméter legyen. 16. A mellékhelyiségek világosak vagy megfelelően megvilágíthatok és kellően szellőztethet ők legyenek. 17. A bérházakban minden 20 lakáshoz — ebből a szempontból két garszonlakást egy lakásnak számítva — legalább egy világos mosókonyha tartozzék, ruhaszárításra pedig megfelelő és az összes lakások igényeinek a kielégítésére elegendő helyiségek álljanak rendelkezésre. 18. A szénfűtésre szolgáló berendezés (füstmentes központi fűtés, továbbá a lakásfűtés, kályha, takaréktűzhely, fürdőszobakályha) hazai szén vagy hazai széntermékek használatára legyen alkalmas. A rendkívüli ideiglenes házadómentességnek nem feltétele az, hogy az épület szénfűtésre legyen berendezve. A nem szénfűtésre berendezett épületet tehát a rendkívüli ideiglenes ház adómentesség kedvezménye megilleti. (2) Azt, hogy a fűtőberendezés hazai szénnel vagy széntermékkel való fűtésre alkalmas, köteles a háztulajdonos központi, illetőleg lakásfűtésnél hatósági bizonyítvánnyal igazolni. A kályháknál, konyhatakaréktűzhelyeknél és fürdőszobakályháknál azonban általában elegendő a gyári típust pontosan körülírni. Amennyiben vitás az, hogy a használt típus hazai szén, vagy széntermék használatára is alkalmas-e, a háztulajdonos köteles a fűtőberendezésnek hazai szén, vagy széntermék használatára való alkalmas voltát szakértői bizonyítvánnyal igazolni. (3) Az építésügyi hatáság az építési engedély kiadása előtt az iratokat annak elbírálása végett, hogy az épület a megkívánt szépészeti követelményeknek és az