Képviselőházi irományok, 1939. II. kötet • 79-175., III. sz.
Irományszámok - 1939-80. A m. kir. pénzügyminiszter jelentése az országgyűlés képviselőházához a rendkyvüli ideiglenes házadómentességekről szóló 1929:XXIX. t.-c. 3. és 6. §-ai alapján engedélyezett rendkívüli ideiglenes házadómentességek tárgyában
40 80. szám. nálatára alkalmas. A rendkívüli ideiglenes házadómentességnek azonban nem feltétele az, hogy az épület szénfűtésre legyen berendezve. A nem szénfűtésre berendezett épületet tehát a rendkívüli ideiglenes házadómentesség kedvezménye megilleti. ._. ] _;.._/., í ;. . .., „._. (s) Azt a körülményt, hogy az előző (2) bekezdés g) pontja alatt említett fűtőberendezés hazai szénnel vagy széntermékkel való fűtésre alkalmas, központi, illetőleg lakásfűtés létesítése esetében hatósági bizonyítvánnyal kell igazolni. A kályháknál, konyhatakaréktűzhelyeknél azonban általában elegendő a gyári típust pontosan körülírni. Amennyiben vitás az, hogy a használt típus, hazai szén vagy széntermék használatára is alkalmas-e, a fűtőberendezésnek hazai szén vagy széntermék használatára való alkalmas voltát szakértői bizonyítvánnyal kell igazolni. (') Az építésügyi hatóság az építési engedély kiadása előtt az iratokat annak elbírálása végett, hogy az épület a megkívánt szépészeti követelményeknek és az előírt magasságnak megfelel-e, a Fővárosi Közmunkák Tanácsához hivatalból köteles felterjeszteni. (5) Az építésügyi hatóság az építési engedély megadásakor határozatát a tervek egy-egy példányának csatolása mellett a székesfővárosi pénzügyigazgatóságnak is köteles megküldeni. A pénzügy igazgatóság köteles a tervet a jelen rendelet szempontjából haladéktalanul felülvizsgálni és hozzájárulását, illetőleg esetleges észrevételeit az építésügyi hatósággal legkésőbb 15 napon belül közölni. Utóbbi esetben a kifogások megszüntetése előtt a jelsn rendelet alapján járó adómentesség nem engedélyezhető. (s) Az építkezés befejezése után a pénzügyi hatóságok kötetesek ellenőrizni azt, hogy az új épület a pénzügyigazgatósággal előzetesen közölt és általa elfogadott építési tervnek megfelel-e. (7) A jelen rendelet alapján engedélyezett rendkívüli ideiglenes házadómentesség kedvezményét elveszti az épület, ha : a) Budapest székesfőváros közönsége a jelen rendelet alapján adómentességben részesített épületet bárkinek elidegeníti; b) Budapest székesfőváros közönsége az egyszobás lakások évi bérösszegét' 400 P-nél, a kétszobás lakások bérét pedig 700 pengőnél magasabb összegben állapítja meg ; ej a telket utólag a (2) bekezdés b) pontjában engedélyezett mértéknél nagyobb mérvben építik be ; •'- d) a lakások és egyéb helyiségek beosztását utólag olykép módosítják, hogy az új beosztás a jelen rendeletben megállapított követelményeknek bármely béilettárgyra nézve nem felel meg; e) a nem szénfűtésre, valamint a hazai szén vagy széntermék használatára berendezett épületek fűtőberendezését utólag csak külföldi szén vagy széntermék használatára alkalmas fűtőberendezéssel látják el. Az a körülmény azonban, hogy a hazai szén vagy széntermék használatára alkalma« fűtőberendezést utólag nem szérifutéses berendezéssel cserélik fel, avagy hogy a hazai szén vagy-széntermékhasználatára alkalmas fűtőberendezésben a lakó külföldi szenet vagy szénterméket használ, a már megadott kedvezmény elvonására okul nem szolgálhat. (8) Az előző (7) bekezdésben felsorolt esetekben _ az épület a rendkívüli ideiglenes házadómentességet annak a hónapnak első napjától kezdődőbg veszti el, amelyben a kedvezmény elvesztését maga után vonó elidegenítés, béremelés, pótépítkezés, átalakítás stb. megkezdődött. A rendkívüli ideigbnes ház adómentesség kedvezményének elvonása az új épübtet különben megillető, rendes ideiglenes házadómentesség érvényét nem érinti.
