Képviselőházi irományok, 1939. II. kötet • 79-175., III. sz.

Irományszámok - 1939-168. Törvényjavaslat a gümőkór és a nemibetegségek elleni védekezésről, valamint a közegészségügyi törvények egyes rendelkezéseinek módosításáról

16& "szám. 319 jelenteni és erről a beteget közvetlenül is értesíteni köteles. A beteg a beje­lentésben foglalt megállapítás felül­vizsgálását kérheti. (3) A (*) bekezdés értelmében beje­lentett beteg lakásváltoztatását és fel­gyógyulását a kezelőorvos, elhalálo­zását pedig a halottkém szintén beje­lenteni köteles. A fertőző gümókórban szenvedő vagy arra gyanús személyek katonai szolgálatból történt elbocsá­tását az illetékes katonai parancsnok­ság jelenti be. (4) A (2) és (3) bekezdés alapján tett bejelentésekről nyilvántartást kell ve­zetni. (5) Az előző bekezdésekben megsza­bott bejelentési és nyilvántartási köte­lezettség, valamint felülvizsgálati eljá­rás szabályait a belügyminiszter rende­lettel állapítja meg. 3. §. (1) A közhivatalnok, az orvos, úgyszintén mindazok, akik állásuk, hivatásuk vagy foglalkozásuk körében gümőkóros megbetegedésről tudomást szereznek, e betegség tekintetében titoktartásra kötelesek. (2) Ha a beteg betegségét nem gyógy­kezelteti vagy a fertőzés meggátlá­sara vonatkozó orvosi rendelést nem tartja meg, a titoktartás kötelességét nem szegi meg az, aki a betegségről a hatóságot, a munkaadót vagy a beteg részéről fertőzés közvetlen veszé­lyének egyébként kitett más személyt értesiti. (3) Az orvosra nézve a titoktartás az előbbi bekezdésben megállapított feltételek hiányában sem kötelező azok­kal szemben, akik a beteggel közös háztartásban élnek. Ugyancsak nem kötelezi titoktartás a biztosító inté­zetekkel, illetőleg biztosító szervekkel szemben az intézet, illetőleg szerv or­vosát semv (4) A jeleií §. (1) bekezdésébe foglalt tüalom nem érinti a honvédorvosoknak katonai szabályok alapján fennálló köz­lési kötelezettségét. 4. •§. (1) Minden gyermeket kisded­óvodába, gyermek- vagy napközi ott­honba való felvételekor, továbbá ha­todik, tizedik és tizenötödik életévében is gümőkóros megbetegedés szempont­jából orvosi vizsgálatnak kell alávetni. (2)1 Az egészségvédelmi szolgálat, a gyermekvédelem, a bábaszclgálat, úgy­szintén a kisdedóvodák, népiskolák, középiskolák, középfokú iskolák, végül az általános és szakirányú tanoncisko­lák nevelő- és oktató személyzete és egyéb alkalmazottai körében csak olyan személyeket szabad alkalmazni, akik fertőzőképes vagy arra gyanús gümőkóros megbetegedésben nem szen­vednek. Ilyen alkalmazásban állckat., valamint a magánbábákat ebből a szempontból időközönkint ellenőrizni kell. (3) Közfogyasztásra szolgáló élelmi­szerek és italok, továbbá fogyasztásra szánt élvezeti cikkek, gyógyszerek (szé­rumok) és tápszerek ipari előállításá­ban, kezelésében vagy forgalombaho­zatalában, végül a fodrász-, kozmetikai és maniküripar körében csak olyan személyeket szabad alkalmazni, akik fertőzőképes vagy arra gyanús gümő­kóros megbetegedésben nem szenved­nek. Ilyen alkalmazásban állókat ebből a szempontból időnkint ellenőrizni kell. Amennyiben az e bekezdésben megjelöltek részére munkakönyvet vagy munkaigazolványt állítanak ki, őket annak kiállítása előtt is meg kell vizsgálni és úgy ennek, mint áz idő­közi vizsgálatnak eredményét a munka­könyvbe vagy munkaigazolványba be kell jegyezni. : • •' (4) A háztartásban alkalmazottakat,... akik a háztartásban vagy a család kö­rében javadalmazás fejében rendszere­sen és a munkaerejüket egészen vagy túlnyomó részben igénylő személyes szolgálatokat teljesítenek (házvezető­nők, házicselédek, dajkák, nevelők, társalkodók, felolvasók, ápolók stb.') v valamint a biztosításra kötelezett be­járókat a fertőzőkéjpes gümőkóros meg­betegedés szempontjából időközönkint ellenőrizni kell, a dajkaszolgál&tía vál­lalkozókat pedig .evégből minden mun-

Next

/
Oldalképek
Tartalom