Képviselőházi irományok, 1939. II. kötet • 79-175., III. sz.

Irományszámok - 1939-168. Törvényjavaslat a gümőkór és a nemibetegségek elleni védekezésről, valamint a közegészségügyi törvények egyes rendelkezéseinek módosításáról

16& "szám. 319 jelenteni és erről a beteget közvetlenül is értesíteni köteles. A beteg a bejelentésben foglalt megállapítás felülvizsgálását kérheti. (3) A (*) bekezdés értelmében bejelentett beteg lakásváltoztatását és felgyógyulását a kezelőorvos, elhalálozását pedig a halottkém szintén bejelenteni köteles. A fertőző gümókórban szenvedő vagy arra gyanús személyek katonai szolgálatból történt elbocsátását az illetékes katonai parancsnokság jelenti be. (4) A (2) és (3) bekezdés alapján tett bejelentésekről nyilvántartást kell vezetni. (5) Az előző bekezdésekben megszabott bejelentési és nyilvántartási kötelezettség, valamint felülvizsgálati eljárás szabályait a belügyminiszter rendelettel állapítja meg. 3. §. (1) A közhivatalnok, az orvos, úgyszintén mindazok, akik állásuk, hivatásuk vagy foglalkozásuk körében gümőkóros megbetegedésről tudomást szereznek, e betegség tekintetében titoktartásra kötelesek. (2) Ha a beteg betegségét nem gyógykezelteti vagy a fertőzés meggátlásara vonatkozó orvosi rendelést nem tartja meg, a titoktartás kötelességét nem szegi meg az, aki a betegségről a hatóságot, a munkaadót vagy a beteg részéről fertőzés közvetlen veszélyének egyébként kitett más személyt értesiti. (3) Az orvosra nézve a titoktartás az előbbi bekezdésben megállapított feltételek hiányában sem kötelező azokkal szemben, akik a beteggel közös háztartásban élnek. Ugyancsak nem kötelezi titoktartás a biztosító intézetekkel, illetőleg biztosító szervekkel szemben az intézet, illetőleg szerv orvosát semv (4) A jeleií §. (1) bekezdésébe foglalt tüalom nem érinti a honvédorvosoknak katonai szabályok alapján fennálló közlési kötelezettségét. 4. •§. (1) Minden gyermeket kisdedóvodába, gyermek- vagy napközi otthonba való felvételekor, továbbá hatodik, tizedik és tizenötödik életévében is gümőkóros megbetegedés szempontjából orvosi vizsgálatnak kell alávetni. (2)1 Az egészségvédelmi szolgálat, a gyermekvédelem, a bábaszclgálat, úgyszintén a kisdedóvodák, népiskolák, középiskolák, középfokú iskolák, végül az általános és szakirányú tanonciskolák nevelő- és oktató személyzete és egyéb alkalmazottai körében csak olyan személyeket szabad alkalmazni, akik fertőzőképes vagy arra gyanús gümőkóros megbetegedésben nem szenvednek. Ilyen alkalmazásban állckat., valamint a magánbábákat ebből a szempontból időközönkint ellenőrizni kell. (3) Közfogyasztásra szolgáló élelmiszerek és italok, továbbá fogyasztásra szánt élvezeti cikkek, gyógyszerek (szérumok) és tápszerek ipari előállításában, kezelésében vagy forgalombahozatalában, végül a fodrász-, kozmetikai és maniküripar körében csak olyan személyeket szabad alkalmazni, akik fertőzőképes vagy arra gyanús gümőkóros megbetegedésben nem szenvednek. Ilyen alkalmazásban állókat ebből a szempontból időnkint ellenőrizni kell. Amennyiben az e bekezdésben megjelöltek részére munkakönyvet vagy munkaigazolványt állítanak ki, őket annak kiállítása előtt is meg kell vizsgálni és úgy ennek, mint áz időközi vizsgálatnak eredményét a munkakönyvbe vagy munkaigazolványba be kell jegyezni. : • •' (4) A háztartásban alkalmazottakat,... akik a háztartásban vagy a család körében javadalmazás fejében rendszeresen és a munkaerejüket egészen vagy túlnyomó részben igénylő személyes szolgálatokat teljesítenek (házvezetőnők, házicselédek, dajkák, nevelők, társalkodók, felolvasók, ápolók stb.')

v valamint a biztosításra kötelezett bejárókat a fertőzőkéjpes gümőkóros megbetegedés szempontjából időközönkint ellenőrizni kell, a dajkaszolgál&tía vállalkozókat pedig .evégből minden mun-