Képviselőházi irományok, 1939. II. kötet • 79-175., III. sz.
Irományszámok - 1939-79. Törvényjavaslat a társulati adóról, a tantiemadóról és a társulati vagyonadóról
16 79; aäEmv tagjainak teljes ülése határoz és a határozathozatalból ilyenkor a kifogásolt tagok sincsenek kizárva. A döntőbizottságnak ügyvéd tagja a bizottság előtt feleket nem képviselhet. (10) A döntőbizottság határozatát szótöbbséggel hozza. Az elnököt mindenkor megilleti a szavazás joga,. Ha az elnök szavazatával a szavazatok egyenlően oszlanak meg, az a vélemény válik a döntőbizottság határozatává, amelyhez az elnök szavazatával hozzájárult. (n) A döntőbizottság határozatait indokolni köteles; az eljárási költségek tárgyában határozathozatalnak helye nincsen. (12) A döntőbizottság előtt, amennyiben a felek nem törvényes képviselőjük útján járnak el, magukat csak ügyvéd által képviseltethetik. (13) A döntőbizottsági eljárásnak a jelen §-ban meghatározott rendelkezéseken felül esetleg szükséges részletes szabályait, valamint a döntőbizottság ügyrendjét a pénzügyminiszter rendelettel állapítja meg 40. §. (1) A pénzügyigazgatóságnak a társulati adó, a tantiemadó és a társulati vagyonadó jogossága és összegszerűsége kérdésében hozott határozata ellen —• a 39. §-ban említett esetek kivételével — am. kir. közigazgatási bírósághoz panasznak van helye. (2) A pénzügyigazgatóságnak a társulati adó megosztása tárgyában hozott határozata ellen a pénzügyminiszterhez fellebbezésnek van helye. HL Cím. Büntető rendelkezések. 41. §. (1) Ha a vállalat adóbevallását az előírt határidőben nem adta be, a kivetés során megállapított társulati adónak, tantiemadónak és társulati vagyonadónak 10%-át, ha pedig az adóbevallását a hozzáintézett felhívás kézhezvételétől számított 15 nap alatt sem adta be, vagy a kívánt adatokat a kitűzött határidőn belül nem szolgáltatta be, vagy a kívánt felvilágosításokat nem adta meg, amennyiben mulasztása súlyosabb beszámítás alá nem esik, a megállapított társulati adó, tantiemadó és társulati vagyonadó £0%-át fizeti pénzbírság fejében. (2) Az (1) bekezdés értelmében fizetendő pénzbírságot a m. kir. adóhivatal az adóval egyszerre állapítja meg. (3) Mellőzni kell a pénzbírság megállapítását, ha a vállalat adójának elsőfokú kivetéséig igazolja, hogy adóbevallásának beadását vélimül mulasztotta el, avagy a hozzáintézett felhívásnak hibáján kívül nem tett eleget. {4) Törölni kell a pénzbírságot, ha a vállalat a jogorvoslati eljárás során igazolja, hogy mulasztása vétlen veit. (5) Helyesbíteni, vagy törölni kell a pénzbírságot, ha a kivetett adó a jogorvoslati eljárás során emelkedik, vagy csökken. (e) Mindaddig, amíg a jelen §. (1) bekezdésében meghatározott mulasztások miatt az adó ki nem vethető, e mulasztásokért a vállalat 1.000 P-ig terjedhető és megismételhető pénzbírsággal büntetendő. Ezt a pénzbírságot ebőfokon a m. kir. adóhivatal állapítja meg. Határozata ellen a pénzügyigazgatósághoz lehet fellebbezni, amely a fellebbezés tárgyában végérvényesen határoz. 42. §. (1) Az a vállalat, amely az üzleti működés megkezdésekor, vagy az üzleti működés tartama alatt a 29. § ban előírt bejelentéseket elmulasztja, 1.000 P-ig terjedhető pénzbírsággal büntetendő. (2) A pénzbírságot elsőfokon a m, kir. adóhivatal állapítja meg. Határozata ellen a pénzügyigazgatósághoz lehet fellebbezni, amely a fellebbezés tárgyában végérvényesen határoz. 43. §. (1) Adócsalást követ el a vállalat, ha abból a célból, hogy a társulati adó, a tantiemadó, vagy a társulati vagyonadó kisebb összegben állapíttassák meg, mint amennyit a jelen törvény rendelkezései szerint fizetnie kell: 1. az adóalap valamely részét adóbevallásából kihagyja;