Képviselőházi irományok, 1939. II. kötet • 79-175., III. sz.

Irományszámok - 1939-79. Törvényjavaslat a társulati adóról, a tantiemadóról és a társulati vagyonadóról

1* 79. szám. nézve a vizsgálat várható eredményével arányban nem álló terhet jelentenek. (3) Ha a könyvvizsgálat eredményeként megállapított adóalap a kivetésnél megállapított adóalapot legalább 10 % -kai 'meghaladja, a könyvvizsgálat költségeit a vállalat viseli. 34. §. (1) A kivetett társulati adót és tantiemadót, valamint a társulati vagyonadót a vállalattal fizetési meghagyás útján kell közölni. (2) -A bevallástól eltérő kivetést a fizetési meghagyásban indokolni kell. //. Fejezet. Évközi változások. 35. §.'-(i) A pénzügyminiszter a fizetési meghagyás kézbesítésétől számított két éven belül új adókivetést rendel el, ha az adóalap valamely része adózatlanul maradt és adócsalás miatt a büntető eljárás megindításának nincsen helye. (2) A vállalatot az új adókivetés elrendeléséről értesíteni kell. 36. §. Az adókivetési eljárás befejezése után a jogerősen kivetett társulati adót és tantiemadót, valamint a társulati vagyonadót az elévülési időn belül (10. .§.-) helyesbíteni kell, ha az adózó vállalat adóbevallásában, az illetékes adóhatóság kérdésére adott válaszában, vagy jogorvoslatának indokolásában valótlan nyilatkozatot tett, vagy az adókivetés alapjául szolgált könyveit nem a valóságnak megfelelően vezette s az említett valamelyik okból az adó a törvényszerűnél kisebb összegben állapíttatott meg. 37. §. (1) Az adókötelezettség megszűnése, valamint felszámolás és csőd esetében az adótörlésre irányuló kérvényt a m. kir. adóhivatalnál kell benyújtani. (2) Az adótörlés kérdésében elsőfokon a m. kir. adóhivatal határoz. ///. Fejezet. Jogorvoslatok, 38. §. (1) A társulati adó, a tantiemadó és a társulati vagyonadó kivetéséről szóló fizetési meghagyás, valamint az adótörlés kérdésében hozott határozat ellen a vállalat, a kivetett társulati adó megosztása (32. §.) kérdésében hozott végzés ellen pedig a vállalat és az érdekelt község (város) a pénzügyigazgatósághoz fellebbezéssel élhet. (2) A fellebbezést a fizetési meghagyás, határozat, vagy végzés kézbesítésétől számított 15 nap alatt az illetékes m. kir. adóhivatalnál írásban kell benyújtani. (3) A vállalat terhére a 11. §. (4) bekezdésében foglalt rendelkezések alapján ideiglenesen kivetett társulati adóról, valamint a 19. §. («)' bekezdésében foglalt rendelkezések alapján ideiglenesen kivetett társulati vagyonadóról szóló fizetési meghagyás ellen fellebbezésnek nincs. helye ; a vállalat csak abban az esetben kérheti a m. kir. adóhivataltól a kivetett adó helyesbítését, ha annak kiszámításánál számszerű tévedés történt. 39. §. (1) A pénzügyigazgatóság másodfokú határozata ellen a 13. §. 17. pontjában említett képviseleti (reprezentációs) kiadások, a 13. §. 18. pontjában említett nyugdíjak, valamint a nyugdíj- és segélyalapok javára elszámolt összegek, a 13. §.20. pontjában említett külföldi igazgatási és ellenőrzési költségek, a 13. §. 21. pontjában említett szabadalmi és védjegyhasználati jog, gyártási titok és más ezzel rokontermészetű jogosítvány használata fejében kifizetett, vagy jóváírt összegek megadóztatása kérdésében, továbbá a 16. §-ban említett kamatok és esetleges jutalékok megadóztatásának kérdésében, végül a 17. §-ban említett számlázások megvizsgálása során eszközölt árkiigazítások kérdésében — a közigazgatási bírósági panasz kizárásával — az erre a célra Budapesten alakított Országos Döntőbizottsághoz fellebbezésnek van helye. (2) Az Országos Döntőbizottság elnökből, továbbá hét rendes és hét póttagból áll. Elnököt, továbbá három rendes és három póttagot a pénzügyminiszter nevez ki, ugyancsak.a pénz-