Képviselőházi irományok, 1939. II. kötet • 79-175., III. sz.
Irományszámok - 1939-79. Törvényjavaslat a társulati adóról, a tantiemadóról és a társulati vagyonadóról
79. szám. 11 2. biztosító vállalatoknál — a 21. §. 2. pontjában említett szövetkezetek kivételével — a díjbevételek 1 ezrelékénél ; díjbevétel alatt az összes biztosítási ügyletekből bevett biztosítási összdíjakat kell érteni; 3. közforgalmú vasutaknál a saját tőke 1 ezrelékénél; 4. azoknál a szövetkezeteknél és részvénytársaságoknál, amelyeknek az a kizárólagos célja, hogy tagjaik, illetőleg részvényeseik részére üzletrészeik, illetőleg részvényeik ellenében öröklakást biztosítsanak, a saját tőke 1 ezrelékénél; 5. házrészvénytársaságoknál, valamint hasonló üzletkörü korlátolt felelősségű társaságoknál és részvényekre alakult betéti társaságoknál, továbbá mező- és erdőgazdasági ingatlanon őstermelessel és az annak keretébe tartozó mező- és erdőgazdasági üzemágakkal foglalkozó társaságoknál annál az összegnél, amely a jövedelem- és vagyonadóról szóló törvényes rendelkezések szerint abban az esetben volna fizetendő, ha a társaság vagyonát alkotó ház, mező- és erdőgazdasági ingatlan, mező- és erdőgazdasági üzem valamely természetes személy osztatlan tulajdonában volna ; a részvényeseknek, a társasági tagoknak, vagy azok hozzátartozóinak a vállalattal szemben fennálló követeléseit és az ezek után felszámított kamatokat az adóalapból tehertételként csak abban az esetben szabad levonni, ha a részvényes, társasági tag, vagy ezek hozzátartozója e követelését és annak kamatait az adókivetés évére beadott jövedelem- és vagyonadó bevallásában bevallotta, ha pedig a vállalat részvényese, vagy tagja valamely társulati adó alá eső jogi személy, ez a tartozásként bevallott összeget az adóév társulati adójának kivetésénél alapul vett mérlegében vagyonként beállította, illetőleg veszteség-nyereségszámlá ián j ö védelemként elszámolta; ha a hitelező részvényes vagy társasági tag külföldön lakó külföldi állampolgár, vagy külföldön székhellyel bíró jogi személy, a vállalat azt köteles igazolni, hogy a hitelező ez után a követelése után, vagy azzal kapcsolatban a magyar jövedelem- és vagyonadónak, vagy társulati adónak megfelelő adót külföldön fizet; 6. az 1—5. pontokban fel nem sorolt vállalatoknál a saját tőke 2 ezrelékénél. ( 2 ) tyj vállalatoknál az első mérleg megállapításáig a társulati adó legkisebb összegét a saját tőke 2 ezrelékével kell számításba venni. {3) Felszámolás vagy csőd esetében a társulati adó nem ehet kevesebb a végső elszámolás (felszámolási zárószámla) vagy a felosztási terv alapján felosztásra kerülő vagyon 2 ezrelékénél, közforgalmú vasúti vállalatoknál, valamint tagjaik részére üzletrészeik, vagy részvényeseik részére részvényeik ellenében öröklakásokat biztosító szövetkezeteknél vagy részvénytársaságoknál pedig a felosztásra kerülő vagyon 1 ezrelékénél. (4) Az előbbi (1) és (2) bekezdésekben foglalt rendelkezések alapján kiszámított legkisebb adó sem lehet kevesebb : • 1. részvénytársaságoknál, részvényekre alakult betéti társaságoknál, bányatársulatoknál, közforgalmú vasutaknál, takarékpénztáraknál, illetőleg az alapszabályaik szerint pénzbetétek átvételére j ogosított intézeteknél 300 pengőnél; 2. korlátolt felelősségű társaságoknál 200 pengőnél. 23. §. (1) Abban az esetben, ha a 22. §. (1) bekezdésének 5. pontjában említett társaságok üzletköre a tulajdonukat alkotó ház, mező- és erdőgazdasági ingatlan, mező- és erdőgazdasági üzem kezelésén, vagy bérbeadás útján történő hasznosításán felül egyébre is kiterjed, a legkisebb adó kiszámításánál a saját tőkét a társaságnak egyfelől a házbirtokból, a mező- és erdőgazdasági ingatlanból, a mező- és erdőgazdasági üzemből, másfelől az egyéb fórrá-
