Képviselőházi irományok, 1939. II. kötet • 79-175., III. sz.

Irományszámok - 1939-79. Törvényjavaslat a társulati adóról, a tantiemadóról és a társulati vagyonadóról

70. szám. 9 gében szereplő összeggel kell számításba venni (3) A részben adómentes és részben adóköteles vállalatnál a saját tőkét a nyersbevételek arányában meg kell osztani. Ha azonhan az adómentes üzemáünak a vállalat összes üzemágaihoz való viszonya százalékos arányban állapíttatott meg, a társulati vagyonadó alapjául a mentességben nem részesített üzemágra aránylagosan eső saját tőkét kell venni (4) Külföldi vállalat belföldi telepe társulati vagyonadójának megállapításánál a saját tőkét a külföldi vállalat és a bejföldi telep nyers be vételei arányában kell megosztani. (5) Üj vállalatoknál az adókötelezettség kezdetétől az első métleg megállapításáig, a vállalat megalakulása alkalmával jegyzett vagy meghatározott tőke a társulati vagyonadó alapja Az .ennek alapján ideiglenesen kivetett adót az előző üzletév mellesében szereplő saját tőke alapján kivetendő adó összegébe be kell tudni. A vállalat megalakulásának évére az ideiglenesen megállapított társulati vagyonadónak azonban csak az év végéig arányosan számított részét lehet előírni. (e) Felszámolás vagy c^őd alatt álló vállalatoknál a társulati vagyonadó alapja a felszámolási eljárás vagy a csődeljárás során a részvényesek vagy a tagok részére visszafizetésre került vagyon értéke. Ha a felszámolást három év alatt nem fejezik be, a társulati vagyonadó alapját úgy kell megállapítani, mintha a vállalat felszámolását meg sem kezdte volna 20. §. (1) A társulati vagyonadó alapjának megállapítása során a saját tőkéből le kell vonni : 1. a mérlegben kimutatott veszteséget ; 2. a társulati vagyonadó fizetésére kötelezett más vállalat részvényeinek értékét olyan arányt an. amily arányban ezeknek a részvényeknek értéke az alapul vett mérleg cselekvő vagyonához áll ; Képv. iromány. 1939—1944. II, iötet 3. a külföldön levő leányvállalatok részvényeinek a mérleg szerint mutatkozó tiszta értékét, ha a vállalat igazolja, hogy azok vagy már az 1919. évi január hó 1. napja előtt tulajdonában voltak, vagy ha később kerültek a vállalat tulajdonába, a leányvállalat a fizetésre kötelezett vállalat 1919. évi január hó 1. napja előtt külföldön volt telepéből alakult; 4. a vállalat külföldön lévő telepeinek mérleg szerint mutatkozó tiszta értékét. (2) Házrészvény társaságoknál, mezőés erdőgazdasági ingatlanon őstermeléssel és az annak keretébe tartozó mező- és erdőgazdasági üzemágakkal foglalkozó társaságoknál, részvényekre alakult betéti társaságoknál, valamint a korlátolt felelősségű társaságoknál a a részvénytársaság részvényeseinek, a vállalat tagjainak, vagy azok hozzátartozóinak a vállalattal szemben fennálló követeléseit csak abban az esetben szabad tőketartozásként levonni, ha a részvényes, társasági tag vagy ezek hozzátartozó ja e követelését az adókivetés évére beadott jövedelem- és vagyonadó bevallásában bevallotta, amennyiben pedig a vállalat részvényese, vagy tagja valamely társulati adó alá eső jogi személy, ez a tartozásként bevallott összeget az adóév társulati adójának kivetésénél alapul vett mérlegében vagyonként beállította. Ha a hitelező részvényes vagy társasági tag külföldön lakó külföldi állampolgár, vagy külföldön székhellyel bíró jogi személy, a vállalat azt köteles igazolni, hogy a hitelező ez után a követelése után, illetőleg azzal kapcsolatban a magyar vagyonadónak, vagy társulati adónak megfelelő adót külföldön fizet. III, fejezet. Az adó kulcsa. 21. §. A társulati adó kulcsa : 1. a részvénytársaságoknál, szövetkezeteknél, — a 2. pontban említett szövetkezetek kivételével, — továbbá 2