Képviselőházi irományok, 1939. II. kötet • 79-175., III. sz.

Irományszámok - 1939-79. Törvényjavaslat a társulati adóról, a tantiemadóról és a társulati vagyonadóról

79. szám. •7 ..- (s) A jelen §-ban foglaltak szerint leírt vagy tartalékolt összegek csak abban az évben és abban a mértékben válnak adókötelesekké, amely üzlet; évben és aminő mértékben azokat a vállalat rendeltetésüktől elvonja és úgy használja fel, hogy azok adókötelessé válnak. Ez az eset áll be különösen akkor, ha a vállalat a leírt vagy tartalékolt összeget a vállalati tőke felemelésére fordítja, vagy ha a feloszláskor abból a részvényesek, illetőleg a társasági tagok között az általuk befizetett tőkén felül feleslegeket oszt szét. Ha az adómentesen leírt vagy tartalékolt összeg a jelen bekezdés értelmében adókötelessé válik, azt a következő évben meg kell adóztatni, tekintet nélkül arra, hogy az év milyen eredménynyel zárult. 15. §. (i) Az adóköteles nyereség kiszámításánál a mérlegszerű nyereséghez nem lehet hozzászámítani, ha pedig a vállalat a mérleg egyenlegének megállapításánál tehertételként számításba nem vette, a mérlegszerű nyereségből le kell vonni, illetőleg a veszteséghez hozzá kell számítani: 1. az előző évekről áthozott nyereséget ; 2. a megadóztatott tartalékokból felhasznált összegeket; 3. a tantiemadó alá tartozó járandóságokat, valamint a tiszta nyereségből a vállalat alkalmazottainak kifizetett jutalékokat, vagy jutalmakat; 4. a részvénytársaságok új részvényeinek kibocsátásánál a névértéken felül befolyt Összegeket; 5. a vállalat anyagi helyzetének rendezése érdekében eszközölt rendkívüli leírásokat, amelyek a vállalati tőkéből, vagy tőketartalékból nyertek fedezetet ; .. v

, .6. azokat az összegeket, amelyeket az állam, törvényhatóság, vagy község (város) a vállalat anyagi helyzetének rendezése céljából juttat a vállalatnak anélkül, hogy erre a juttatásra egyébként kötelezve volna; , : 7. a fogyasztási és értékesítő szövetkezeteknél a tagoknak vásárlásaik, vagy a szövetkezet útján értékesített termeivényeik értéke arányában, a szövetkezeti formában működő biztosító vállalatoknál pedig a tagoknak díjfizetésük arányában kifizetett visszatérítést ; 8. a biztosító magánvállalat által az életbiztosítási ügyletekből a biztosított feleknek kifizetett nyereségrészesedést ; 9. bányavállalatoknál a szénjog végleges átengedéséért a föld tulajdonosa részére fizetett vételár évenkénti 2%-át mindaddig, amíg a levonás öszszege a vételárat kimeríti, feltéve, hogy a föld tulajdonosával kötött szerződést a vállalat az erre vonatkozó jogügylet létrejöttétől számított egy éven belül az adókivetésre illetékes m. kir. adóhivatalnak bemutatja. Ha a vállalat a szerződés bemutatására vonatkozó kötelezettségének később tesz eleget, az évi 2%-ot csak az annak bemutatását követő évtől kezdve igényelheti s a szerződés létrejötte és az annak bemutatása között eltelt időre a kedvezményt többé nem érvényesítheti. Ha a szerződésből a szénjogok vételára nem tűnik ki, vagy aggályosnak mutatkozik, a m, kir, adóhivatal a vételár nagyságát a jelen pont rendelkezései szempontjából a m. kir. bányakapitányság meghallgatásával állapítja meg; 10. a vállalat külföldön levő üzlettelepeinek értékesítésénél az előző évi mérlegben kitüntetett értéken felül befolyt összegeket, feltéve, hogy azokat a részvényesek, vagy a társasági tagok között sem egészen, sem részbén fel nem osztották. Ugyanilyen elbírálás alá esnek a vállalat tulajdonában levő külföldi kibocsátású részvények értékesítése folytán az előző évi mérlegben kitüntetett értéken felül befolyt összegek, ha a külföldi részvénytársaság részvényeinek legalább 25%-a a vállalat tulajdonában volt, vagy a részvények a külföldi telep értékesítése következtében jutottak a vállalat tu-