Képviselőházi irományok, 1939. I. kötet • 1-78., I-II. sz.

Irományszámok - 1939-19. Törvényjavaslat az árurészletügylet egyes kérdéseinek szabályozásáról

70 19. szám. menyei szerint változhatik, hogy a méltányosságnak megfelelően mennyi idő alatt kell a vevőt értesíteni, ugyanebből az okból a §. az iránt sem rendelkezik, hogy az utólagos teljesítés vagy a veszélyeztető magatartás megszüntetésére mennyi időt kell a vevő részére a méltányosságnak megfelelően engedélyezni. A 7. §-hoz. A 7. §. mai jogunkkal lényegében egyezően rendelkezik akként, hogy elállás esetében mindegyik fél egyidőben köteles azt, amit az ügylet alapján kapott, a másik félnek visszatéríteni, tehát az eladó köteles a foglalót, a már kifi­zetett vételárrészleteket és ezek kamatait, valamint a vevőnek az árura fordított költekezéseit, amennyiben az áru értéke ennek következtében emelkedett, az értéktöbblet erejéig visszafizetni, a vevő pedig köteles az árut visszaadni, az áru rongálásokozta értékcsökkenését, az eladónak az ügyletre fordított kiadásait és az áru használatáért járó díjat megfizetni. A 8. §-hoz. A használati díjat előzetesen jogszabállyal megállapítani nehéz­ségbe ütközik, mert az eset körülményei szerint változhatik, hogy bizonyos áru visszaadása esetében mily nagyságú használati díj fizetése látszik méltányosnak. Kísérletet tettek ugyan (Németországban), hogy a használati díj áruk szerint százalékban megállapíttassék. így pl. a berlini kereskedelmi és iparkamara tájé­koztatásul megállapította, hogy az értékcsökkenés a vételárnak az első esztendő­ben 25, a második esztendőben 20%-a, a varrógépnél pedig 3 márka hetenkint (Juristische Wochenschrift 1930., 2765.). A stuttgarti ítélöbírák 1930 május 26-i megállapodása szerint pedig az áruk három osztályba soroztattak: I. Ruhanemű. II. Ágynemű, függönyáru stb. III. Bútor, varrógép, kerékpár stb. Az I. cso­portba eső áruk értékcsökkenése az első negyedévben 30, az első félévben 50, az első évben 80, az első másfélévben pedig 100%. A II. csoportba eső áruknál ugyanilyen időközönkint 20, 40, 60 és 75%-os, a III. csoportba eső áruknál pedig 15, 25, 40 és 50%-os értékcsökkenést állapított meg. A használati díj mértékére vonatkozóan azonban ilyen százalékos táblázatot megállapítani nem volna helyt­álló, mert annak összege változó, ezért a javaslat azt a megoldást találta helyt­állónak, hogy a bíróság állapítsa meg, ha arra adott esetben szükség adódik, a használati díj mértékét. A bíróság megállapítására irányadó az áruban beállott értékcsökkenés, a helyi szokás és a méltányosság. A használati díj természetével össze nem egyeztethető, hogy aziránt a felek már előzetesen megegyezzenek, ezenfelül pedig ilyen előzetes megállapodás a vevő terhére esetleg méltánytalan rendelkezést is foglalhat magában, ezért a javaslat az ily megállapodást a vevőre nézve hatálytalannak mondja ki A 9. §-hoz. A tulajdonjog fenntartásából az következnék, hogy az eladó saját dolgára nem vezethet végrehajtást. A mai bírói gyakorlat megengedi, hogy az eladó a vételárban marasztaló határozat alapján elrendelt végrehajtás során az árut lefoglalhassa (442/1931. Jogi Hírlap VI. 312.). Mai jogunkkal ellentétben a javaslat 9. §-a szerint az eladó vételárkövete­lésének biztosítása és behajtása végett a tulajdonjog fenntartásával eladott árura nem vezethet végrehajtást. Ennek a rendelkezésnek indoka, hogy a végrehajtás során megtartott árverésen az áruért rendkívül csekély vételár folyik be és e mellett rendszerint maga az eladó az, aki mélyen leszállított árverési vételáron megszerzi az árut, fennmaradván még az a joga is, hogy a hátralékos vételárnak és a költségeknek az árverési vételárból nem fedezett összegét külön követelje a vevőtől s így az eladó a vevő kárára méltánytalan vagyoni előnyhöz jut. A 10. §-hoz. Mint ahogy már fent, az általános indokolás említi, részlet ügy­letből származó követelések iránti pereket a Pp. 29. és 32. §-ai értelmében sem a szerződés teljesítésének, sem telephelyének bírósága előtt nem lehet megindítani a Pp. 45. §-ának harmadik bekezdése (illetőleg a 49.000/1930. I. M, számú rendelet)

Next

/
Oldalképek
Tartalom