Képviselőházi irományok, 1939. I. kötet • 1-78., I-II. sz.

Irományszámok - 1939-19. Törvényjavaslat az árurészletügylet egyes kérdéseinek szabályozásáról

62 19. szám. Jogvesztés kikötése. Magánjogunk általános szabályai szerint a felek szerződésben jogvesztést is köthetnek ki, t. i. hogy nemfizetés esetében a vevő a már kifizetett vételárrészle­teket elveszti. Ez azonban csak akkor terheli a vevőt, ha azt kifejezetten elvállalta (Kúria 178/1929., Jogi Hírlap Magánjogi Döntvénytára I. 20.). A részletfizetési kedvezmény elvesztése. Az eladó mai jogunk szerint azt is kikötheti, hogy egy vagy több részlet fizetésének elmulasztása esetében a vevő elveszíti a részletfizetés kedvezményét s hogy ilyen esetben az egész vételár esedékessé válik. Mégpedig bírói gyakorlatunk szerint a részletfizetés elmulasztásához fűződő jogvesztés még akkor is beállhat, ha az adós a korábbi lejáratkor az esedékes részleteknél nagyobb összeget tör­lesztett (102/1914., Magánjogi Döntvénytár IX. 83.). Ha a szerződés szerint bár­mely, tehát a legcsekélyebb vételárrészlet fizetésének az elmulasztása is kifeje­zetten bontó feltételül köttetett ki, a mulasztó fél a kikötés nem lényeges voltának a kifogásával hatályosan elő nem állhat (Kúria 2.062/1922., Magánjogi Döntvénytár XXI. 6.). A szerződésben megszabott jogkövetkezményt azonban a hitelező az adóssal szemben bírói gyakorlatunk szerint nem jogosult alkalmazni, ha időközben a felek a kikötött feltételektől eltérően, több évre visszamenőleg enyhébb gyakor­latot követtek ; ilyen esetben mindaddig, amíg az enyhébb gyakorlat megmásítá­sáról a hitelező az adóst nem értesíti, az enyhébb gyakorlat irányadó (Polgárijogi Határozatok Tára 462.). Kötbér kikötése. Fennálló jogunk szerint árurészletügylet iránt kötött szerződésben is helye van elvileg kötbér kikötésének. A kötbért azonban magánjogi ügyekben a bíróság az eset körülményei szerint akkor is mérsékelheti, ha a felek a kötbér mérséklését a szerződésben kifejezetten kizárták (Kúria 7.186/1929., Jogi Hirlap V. 1033.). Az áru eladása a vevő veszélyére. A felek az árurészlet iránt kötött szerződésben kiköthetik, hogy ha az eladó tulajdonjogát fenntartotta és az ügylettől megfelelő körülmények fennforgása mel­lett eláll, az árut visszavehesse és hites személy közreműködésével elárvereztethesse. Az ilyen szerződésbeli kikötés a bírói gyakorlat szerint lényegileg egyet jelent azzal a joggal, amely az eladót a Kt. 352. §-a alapján kikötés nélkül is megilleti. A különb­ség csak az, hogy a felperes a szerződés alapján a tulajdonjog fenntartásával már átadott árura vonatkozóan is érvényesítheti azt a jogot, amelyet különben a tör­vény alapján csak abban az esetben érvényesíthetne, ha az árut még át nem adta volna (Kúria 3.260/1930., Jogi Hírlap V. 1.157.). Abban az esetben, midőn az eladó tőzsdei vagy piaci árral nem bíró árut nem hiteles személy útján, hanem szabadkéz­ből adott el, azt a bíróság úgy tekinti, mintha az eladó az eladott áru felett sajátja­ként rendelkezett és a szerződéstől elállott volna (Kúria 602/1901., Döntvénytár III. folyam 22. 253. 1.). Önsegélyt a felek természetesen nem köthetnek ki szerző­désben, mert ez kényszerítő jogszabályainkkal ellenkeznék. Váltóvétel. ' i Fennálló jogunk szerint nincs akadálya annak, hogy árurészletügyletnél az eladó a hátralékos vételárkövetelés biztosítására a vevőtől váltót vegyen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom