Képviselőházi irományok, 1939. I. kötet • 1-78., I-II. sz.

Irományszámok - 1939-12. Törvényjavaslat a "Horthy Miklós Nemzeti Repülő Alap" létesítéséről

42 12. szám. A 2, §-hoz. Míg az 1. §. csak általánosságban említi meg az Alap rendeltetését ez a §. már részletesen felsorolja azokat a feladatokat, amelyeknek társadalmi úton való megvalósításához az Alap hivatott anyagi segítséget nyújtani. Az első bekezdés azokat a feladatokat jelöli meg, amelyeknek megvalósítását *- természetesen amennyire erre az anyagi lehetőség megvan •—• az Alapnak támogatni hell, míg a másik két bekezdés csak lehetőségként említi az első bekezdésben nem említett egyéb feladatok megvalósításának támogatását. Az első bekezdés az ifjúság repülésben való rendszeres elméleti és gyakorlati kiképzésének és az ezzel szoros kapcsolatban álló többi feladatnak megjelölését tartalmazza. Ezekre a célokra az Alap első sorban nyújt támogatást mindazoknak a szervezeteknek, amelyek az ifjúságnak a repülésben való kiképzését vannak, illetőleg lesznek hivatva megvalósítani. Társadalmi egyesületek, egyes vitorlázó repülő egyesületek és motoros sportrepülő egyesületek kapják majd az Alaptól az annak erejéhez mért anyagi támogatást, hogy a szükséges kiképzés megvalósulhasson, a kiképzéshez szükséges gépek, műszerek és egyéb eszközök beszereztessenek s a repülés népszerűsíttessék. A repülők kiképzése két fázisban történik : az első a vitorlázó repülés, a következő a motoros repülés, amely utóbbiban való kiképzés már teljes előképzést nyújt a katonai repülők számára. A második bekezdés a repülőterek és a vitorlázórepüléshez szükséges terepek létesítésének támogatására s a repülőképzéssel foglalkozó társadalmi alakulatok terheinek viseléséhez való segítségnyújtásra teremt lehetőséget. Ez a bekezdés a repülőgéptervezés előmozdítását is célozza, kellőképpen felismerve egyrészt a hazai repülőgépgyártás fejlesztésének kimagasló fontosságát, másrészt azt a tényt, hogy a repüléshez való kedv, hajlam és rátermettség rendszerint már az egész ifjú, mondhatni gyermekkorban (12—-16 életév között) megnyilvánuló tervezési hajlam jelentkezésében mutatkozik meg. Repülőgép modellek készítéséhez szükséges anyagok természetben való nyújtása, kiváló gépszerelők, tervezők jutalmazása lesz a módja az e tekintetből való támogatás nyújtásának. A harmadik bekezdés segíteni kívánja a repülés terjesztését és népszerűsítését közvetve szolgáló biztosítási szerződések kötését. A 3. §-hoz. Ebben soroltatnak fel azok a források, amelyekből az Alap a kitűzött nagy célok megvalósítására az anyagi erőket merítheti. Sorravéve a bevételi forrásokat, az első bekezdésben a) alatt felsorolt a mozgóképszínházi jegyeket terhelő hozzájárulás fogja előreláthatóan — az ej alatt említett állami hozzájárulás és esetleg a jövőben az f) pont alapján netán megnyitásra kerülő egyéb állandó jellegű hozzájárulás mellett — az Alap állandó jellegű bevételi forrását jelentem. Ez a hozzájárulás a megejtett számítások szerint •— olyan mérvű hozzájárulással számolva, amely sem ellenszenvet nem fog kelteni a filmszínházakat látogató közönség körében, sem pedig még közvetve sem fogja érinteni a mozgófényképüzemek jövedelmezőségét —• összesen előreláthatóan évi négyszázötszázezer pengő bevételt fog eredményezni. Ez a nem lekicsinylendő összeg azonban a javaslat rendelkezései szerint nem jut teljes egészében a Repülő Alapnak, hanem a §. második bekezdése szerint az összegnek csak 70%-a fogja a Repülő Alapot megilletni, 30%-a pedig az 1925. évi 6.292. M. E. számú rendelettel létesített Filmipari Alapnak jut. Ez a rendelkezés — tekintettel arra, hogy a hozzájárulás a mozgófényképüzemekhez kapcsolódik — aligha szorul bővebb okadatolásra. Szorosan ehhez a bevételi forráshoz kapcsolódik a törvényjavaslat 4. §-ában foglalt rendelkezés is, amellyel azonban az említett §-hoz fűzött részletes indokolás foglalkozik. A §. első bekezdésében b), c) és d) pontok alatt megjelölt bevételek esetenkinti bevételek lesznek, kivéve a netán létesülő alapítványok jövedelmét, amely az