Képviselőházi irományok, 1939. I. kötet • 1-78., I-II. sz.
Irományszámok - 1939-48. A képviselőház mentelmi bizottságának jelentése sajtó útján elkövetett rágalmazás vétségével gyanúsított Milotay István országgyűlési képviselő mentelmi ügyében
408 48. szám. idején tilos volt a ,„vakoló testvérek" munkája, így aztán az örökös tartományok szabadkőművesei határszéli városokban gyűltek össze, ahol húsz- osztrák páholy és három osztrák kör működött. Magyarországon ugyanakkor Budapesten 32, vidéken 52 páholy, meg 11 kör destruált a nemzeti gondolat és a faji eszme ellen. A páholyok és a körök az 1920-ban feloszlatott magyarországi szimbolikus nagypáholy fennhatósága és védelme alá tartozik. Palatínus József könyvének készülő második kötete ismerteti azok névsorát, akik 1868-tól 1920-ig tagjai voltak a magyarországi páholyoknak, a kötet második része pedig a nemrég feloszlatott szabadkőműves áljótékonysági intézmények ós a titokban működő páholyok tagjainak névsorát adja azokból az évekből, amikor már törvény tiltotta nálunk is a szabadkőműves munkát. A könyvnek ebből a részéből kiderül, hogy 1920 és 1937 között nemcsak a régi szabadkőművesek folytatták valamilyen fedőszerv mögött a régi destruáló munkát, hanem a szabadkőművesség új tagokkal is gyarapodott. A szerző rendkívül érdekes statisztikát is készített a szabadkőművesség leleplezésével kapcsolatban a magyarországi névváltozásokról is. Felsorolja mindazokat, akik 1868-tól 1937-ig magyar nevet vettek fel s ezekből a számokból kiderül, hogy huszonhat év alatt, 1894-től 1919-ig bezáróan 60.239 névváltoztatási kérvényt intézett el a belügyminisztérium s a 103.534 magyar nevet felvett állampolgár közül 65.670, tehát 63-42 százalék volt a zsidó. Az Anschluss alkalmával a hatóságok lefoglalták a különféle osztrák páholyokban az aktákat, névsorokat s ezekből a dokumentumokból kiderül, hogy a magyarországi zsidó szabadkőművesek az 1920-ban történt páholyfeloszlatás után rituális munkájuk színhelyét Bécsbe, Grácba és a többi osztrák fővárosba tették át. A főpáholy a bécsi In Labori Virtus volt, idejártak havonkint váltott turnusokban a magyarországi szabadkőművesek. Az Üj Magyarságnak módjában van a húsz esztendő óta bécsi páholyokban dolgozó magyarországi szabadkőművesek listájáról néhány érdekes nevet már most nyilvánosságra hozni. Befejezésül a cikk az említett szabadkőműves páholy magyarországi tagjainak névsorát közli, amelyben többek között nevezett főmagánvádlót is felsorolja és szerepelteti. A cikk egész tartalma, de különösen ezek akitételek az 1914: XLI. t.-c. 1. §-ába ütköző, a 3. §. 2. bekezdése szerint minősülő Hajdú Miklós ügyvéd sérelmére sajtó útján elkövetett rágalmazás vétségének jelenségeit látszik feltüntetni. A szóbanforgó hírlapi közlemény névtelenül jelent meg, a lap felelős szerkesztője pedig a cikk szerzőjét felhívás dacára sem nevezte meg és a cikk kéziratát nem szolgáltatta be. Mindezeknél fogva a vád tárgyává tett hírlapi közleményért Milotay István országgyűlési képviselő felelős szerkesztőt terheli a sajtójogi felelősség a St. 35. §-a értelmében. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Milotay István országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. Kelt Budapesten, a képviselőház mentelmi bizottságának 1939. évi szeptember hó 26. napján tartott ülésében. Mezey Lajos s. K, vitéz Tóth András s. k., a mentelmi bizottság elnöke, a mentelmi bizottság előadója. *
