Képviselőházi irományok, 1939. I. kötet • 1-78., I-II. sz.
Irományszámok - 1939-21. A m. kir. Legfőbb Állami Számvevőszék jelentése a törvényhozás által az 1937/38. költségvetési évre engedélyezett hitelekkel szemben (1937:XI. t.-c.) az 1937/38:II. félév végén mutatkozó eltérésekről
21. szám. 129 A több-kiadásból esik az I. a II. félévre 1,304.800 8.900 1,424.492 ü6 300.000 24.732 9.990 252.990 2,266.879 45 06 41 3,691.371 P 67 f 18.936 192 1.632 •Sä :2.4s 0 ÍJ ti 14 B rS eä a co N • T> CD H 03 -Í3 Képv. iromány. 19391—1944. I. (kötet Indokolások és megjegyzések 1. tétel. Az 1937/38. termelési idényben az ország egyes részein a gazdák oly mérvű elemi károsodást szenvedtek, hogy annak következtében a tavaszi vetésekhez szükséges vetőmagvakkal nem rendelkeztek. A termelés folytonosságának biztosítása és a kistermelők megsegítése érdekében tehát az 1938. év tavaszán árpa, zab és tengeri vetőmagot kellett beszerezni és kölcsönként kiosztani. A termelők az árpát és zabot 1938. szeptember hó l.-:ig, a tengerit 1938. december hó 31.-éig természetben tartoznak visszafizetni. A nemesítési felárat, továbbá a szállítási és adminisztrációs költségeket a tárca viselte. 2. tétel. A magyar mezőgazdasági munkásoknak Németországba történt szerződtetésével és kiszállításával kapcsolatban felmerült és költségvetésileg számításba nem vett költségek e rovaton számoltattak el. A túlkiadást a kiszállított munkások után megtérült és e cím rendes bevételei között elszámolt összeg túlnyomórészt ellensúlyozza. 3. tétel. A gazdasági népházak létesítéséhez, azok akadálytalan működéséhez fűződő gazdasági, kulturális és szociális érdekre való tekintettel az előirányzottnál nagyobb igénylések kielégítése elől elzárkózni nem lehetett. 4. tétel. Az Országos Falusi Kislakásépítési Szövetkezet az ú. n. svéd gyufa kölcsön hozadékából 20 évre terjedő 5*4%-os kamat mellett 4,000.000 P kölcsönt vett fel. Minthogy a Szövetkezet a házhelyhez juttatottak részére az anyaghiteleket csak 4% mellett folyósíthatja, a minisztertanács annak idején hozzájárult ahhoz, hogy a Szövetkezet az említett kölcsön után csak évi 2% kamatot térítsen, míg a mutatkozó 3*4% kamatkülönbözet a kölcsön visszafizetésének napjáig a kincstár által jegyzett szövetkezeti üzletrészek után esedékes osztalékok terhére fedeztessék. A Szövetkezet fenti kölcsönéből fennálló összeg után az 1937. évre esedékes 5-4% kamat 208.983 P 27 f-t tett, úgyhogy a Szövetkezet 1937. évi osztaléka terhére vállalt 3-4%-os kamattérítés fejében 131.582 P 06 f volt elszámolandó. A •' Szövetkezet ezenfelül az Országos Lakásépítési Hitelszövetkezettől 90%-os elszámolási árfolyamon 3,300.000 P kölcsönt vett fel, mely után az annuitás évi összege 265.740 P-t tesz ki. Viszont az Országos Falusi Kislakásépítési Szövetkezet az általa kihelyezett kölcsönök után csak évi 198.592 P annuitásban részesült. E két annuitás közötti 67.148 P különbözetet a minisztertanács határozata alapján ugyancsak a kincstár tulajdonában levő szövetkezeti üzletrészek utáni osztalék terhére kellett kifizetni. Végül, mivel a Szövetkezet a kölcsönkihelyezósekkel kapcsolatos adminisztrációs költségekre ós esetleg előállható veszteség fedezésére 20 éven át a kihelyezett összeg évi 2%-a erejéig további támogatásban részesül, e címen szintén a kincstárt illető osztalék terhére 54.260 P számoltatott el. 5. tétel. Az önhibájukon kívül nehéz anyagi viszonyok közé került alkalmazottaknak a rendesnél nagyobb mérvű segélyezése elől elzárkózni nem lehetett. 6. tétel. A számításba vettnél több nyomtatványt és irodaszert kellett beszerezni. 7. tétel. A túlkiadás a tárcához tartozó intézmények feltét' lenül szükséges fokozott mérvű helyszíni ellenőrzése folytán állott elő. 17
