Képviselőházi irományok, 1935. XIII. kötet • 712-764., X-XV. sz.

Irományszámok - 1935-XI. Kormányzói kézirat. Az 1927. és 1928. években Genfben a behozatali és kiviteli tilalmak és korlátozások megszüntetése tárgyában tartott két nemzetközi értekezleten megállapított okiratok becikkelyezéséről szóló törvénynek megfontolás végett az országgyűléshez visszaküldéséről

122 XI. szám. Hivatalos másolat. XI. szám. Magyarország országgyűlésének kormányzói üdvözletemet! Tisztelt Országgyűlés! A magyar királyi miniszterelnök a kihirdetés elrendelésének kérdésében való határozás végett elém terjesztette »az 1927. és 1928. években Genfben a behozatali és kiviteli tilalmak és korlátozások megszüntetése tárgyában tartott két nemzet­közi értekezleten megállapított okiratok becikkelyezéséről« szóló törvényt. Ezt a törvényt — ugyancsak a magyar királyi miniszterelnök előterjesztése alapján — az 1937. évi XIX. törvénycikk 1. §-ában gyökerező jogomnál fogva újabb megfontolás végett az országgyűlésnek visszaküldöm. A törvények kihirdetéséről szóló 1881. évi LXVI. törvénycikk 2. §-ában foglalt rendelkezés értelmében ugyanis nemzetközi szerződések becikkelyezésére vonat­kozó törvények kihirdetésénél a megerősítő okiratok kicserélésének, illetve letételé­nek helye és ideje is közzéteendő. E rendelkezésnek az a célja, hogy a nemzetközi szerződéseket becikkelyező törvények csupán a vonatkozó szerződés életbelépése esetén hirdettessenek ki, illetőleg azok a nemzetközi szerződések, amelyek nem lépnek életbe, ne kerüljenek a magyar törvénytárba ; már pedig a szóbanforgó nemzetközi egyezmények — bár azokat annak idején azzal a fenntartással, hogy életbeléptetésükre csak az esetben kerülhet sor, ha azokat Ausztria, Lengyelország, Olaszország, Csehszlovákia, Románia, a Szerb-Horvát-Szlovén királyság és Svájc is megerősíti — Magyarország részéről megerősítettem, nem léptek életbe és ezután sem fognak életbelépni. A szóbanforgó egyezményeknek idevonatkozó rendelkezése szerint ugyanis az életbelépéshez az lett volna szükséges, hogy azokat 1929. évi szeptember hó 30-áig legalább 18 állam ratifikálja. Az említett időpontig azonban csak 17 ratifi­káció történt meg és a ratifikáló államok közül többen az életbelépést attól tették függővé, hogy az egyezményeket két oly állam is ratifikálja (Lengyelország és Cseh­szlovákia), amelyek részéről a ratifikálás még nem történt meg. Ennek folytán 1929. évi december havára Párizsba újabb nemzetközi konferenciát kellett össze­hívni, amelyik kimondotta, hogy a szóbanforgó alapegyezmény 1930. évi január hó 1-én életbelép, de csak 1930. évi július 1-ei hatállyal, hogy addig Lengyelország és

Next

/
Oldalképek
Tartalom