Képviselőházi irományok, 1935. XIII. kötet • 712-764., X-XV. sz.

Irományszámok - 1935-754. A képviselőház közjogi, közgazdasági és közlekedésügyi, közoktatásügyi igazságügyi, valamint földmívelésügyi bizottságának együttes jelentése "a zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról" szóló 710. számú bizottsági jelentéshez mellékelt törvényjavaslat egyes szakaszai és az azokhoz benyujtott módosítások tárgyában

100 754. szám. kamara által kiállított nyilatkozattal igazolja, hogy az ingatlan megszerzése az említett célra szükséges ; b) a megszerezni kívánt ingatlan házhely céljára alkalmas, 600 négyszögölnél nem nagyobb és a szerző fél hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy házhelye vagy lakóházzal beépített ingatlana nincsen. Az első bekezdésben említett körülmények igazolásának módját, az első bekezdés értelmében szükséges hatósági engedély megadására, illetőleg hatósági bizonyítvány kiállítására jogosult hatóságot és ennek eljárását, úgyszintén a telekkönyvi hatóság eljárására vonatkozó szabályokat az igazságügyminiszter a f öldmívelésügyi minisz• térrel egyetértve rendelettel állapítja meg. 16. §. Zsidót az egyébként fennálló korlátozásokra tekintet nélkül lehet összes mezőgazdasági ingatlanának tulajdonul vagy kishaszonbérletek céljára átengedésére kötelezni. Ezt a rendelkezést arra a mezőgazdasági ingatlanra is alkalmazni kell, amelyet zsidó az 1937. évi december hó 31. napja után és a jelen törvény hatálybalépése előtt élők közötti vagy halál esetére szóló jogügylettel bárkire átruházott; ennek a rendelkezésnek alapján azonban átengedésre kötelezésnek nem zsidóra átruházott ingatlan tekintetében csak az átruházástól számított három év alatt van helye. Az első bekezdés alapján nincs helye átengedésre kötelezésnek, ha a) az ingatlan a 15. §. első bekezdésének a) pontjában megjelölt célra szolgál és ezt az illetékes hatóság igazolja ; b) az ingatlan házhely céljára alkalmas, 600 négyszögölnél nem nagyobb és a tulajdonos hatósági bizonyítványnyal igazolja, hogy házhelye vagy lakóházzal beépített más ingatlana nincs. A második bekezdésben foglaltak tekintetében a 15. §, harmadik bekezdésé megfelelően irányadó. Ha zsidó mező- vagy erdőgazdasági ingatlanát átruházza, az átruházáshoz, tekintet nélkül az ingatlan területére és a szerző fél személyére, hatósági hozzájárulás szükséges. Ily esetben az állami elővásárlási jogot, tekintet nélkül az ingatlan területére és a szerző fél személyére, gyakorolni lehet vagy pedig az ingatlant elidegenítő jogügylet tudomásulvételét az elővásárlási jog gyakorlása nélkül meg lehet tagadni. 17. §. A közszolgálat körén kívül akár természetes személy, akár jogi személy által fenntartott ipari (kereskedelmi), bányászati, kohászati, bankés pénzváltóüzleti vállalatban, biztosítási magánvállalatban, közlekedési vállalatban és mezőgazdasági (kert- és szőlőgazdasági) üzemben, továbbá bármiféle más kereső foglalkozásban tisztviselői, kereskedősegédi, vagy más értelmiségi munkakörben zsidót csak olyan arányban szabad alkalmazni, hogy a 2. §. első bekezdése alá nem eső zsidó alkalmazottak száma a vállalatnál (kereső foglalkozásban) értelmiségi munkakörben foglalkoztatottak számának tizenkét százalékát, az összes zsidó alkalmazottak száma pedig — ideszámítva tehát a 2. §. első bekezdése alá eső alkalmazottakat is — az értelmiségi munkakörben foglalkoztatottak számának tizenöt százalékát ne haladja meg. \ Ha az értelmiségi munkakörben foglalkoztattak száma tizenötnél kevesebb, de négynél több, legfeljebb két, ha pedig az alkalmazottak száma ötnél kevesebb, legfeljebb egy alkalmazott lehet zsidó. Ennek a rendelkezésnek a szempontjából a 2. §. első bekezdésében meghatározott mentességet nem lehet figyelembe venni; a 2. §, első bekezdése alá eső személyeket azonban — egyébként egyenlő előfeltételek mellett —• az alkalmazás és a szolgálatban megtartás szempontjából előnyben kell részesíteni. Az első és a második bekezdés rendelkezései megfelelően irányadók i m