Képviselőházi irományok, 1935. XIII. kötet • 712-764., X-XV. sz.
Irományszámok - 1935-754. A képviselőház közjogi, közgazdasági és közlekedésügyi, közoktatásügyi igazságügyi, valamint földmívelésügyi bizottságának együttes jelentése "a zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról" szóló 710. számú bizottsági jelentéshez mellékelt törvényjavaslat egyes szakaszai és az azokhoz benyujtott módosítások tárgyában
92 754. szám. A tíznél kevesebb személyt értelmiségi munkakörben foglalkoztató munkaadók helyett tizenötnél kevesebb ilyen személyt foglalkoztató munkaadókra vonatkozó módosítás azért szükséges, mert különben a 17. §. előző bekezdéseinek rendelkezésénél fogva kevesebb zsidót lenne jogosult foglalkoztatni az a munkaadó, akinek vállalkozásában az értelmiségi munkakörben foglalkoztatottak száma tíznél több, mint az, akinél az ilyenek száma négy és tíz között van. A 2. §. értelmében kedvezményezett zsidóknak a lehetőség szerint előnyben részesítése helyénvaló olyan vállalatoknál is, ahol az értelmiségi munkakörben foglalkoztatottak száma tizenötnél kevesebb. Ezt célozza a második bekezdés tekintetében folytatólagos szövegként javasolt kiegészítés. A hatodik bekezdés kiegészítése megkönnyíteni kívánja a közszolgálatból az 5. §. értelmében elbocsátott bírák, kir. ügyészek, tanárok, tanítók és községi jegyzők elhelyezkedését. A hetedik bekezdés kiegészítése a zsidó tűzharcosoknak a magánalkalmazás körében elhelyezkedését a zsidókra megszabott arány keretében előmozdítani kívánja akkor is, ha a zsidó tűzharcos nem tartozik a 2. §. értelmében kedvezményezett személyek sorába. Az utazóknak (ügynököknek, üzletszerzőknek) a más vállalati alkalmazottaktól eltérő munkaköre és az utazói (ügynöki, üzletszerzői) foglalkozás különleges természete teszi szükségessé az elfogadott módosításnak megfelelő különleges szabályozást. "A 17. §. után, az új 18, §-hoz. Amint az együttes bizottság a törvényjavaslat tekintetében benyújtott első együttes jelentésében is kiemelte, szükségesnek látta annak megfontolását, vájjon nem kellene-e a közfogyasztás céljára szolgáló árut bizományosi, vagy más néven létesített szervezet útján forgalomba hozó vállalatok és szervezetek tekintetében is a törvény alapelveinek megfelelően rendelkezni. E megfontolás alapján jónak látta a bizottság a jelentésében már ismertetett, de a törvényjavaslatba még be nem iktatott alábbi szöveget kisebb módosítással új 18. §-ként felvenni. »Ha vállalat közfogyasztás céljára szolgáló árut bizományosi vagy más néven létesített szervezet útján hoz forgalomba, a szervezetben zsidók csak olyan arányban vehetnek részt, hogy számuk a szervezetben résztvevők együttes számának, jutalékuk vagy más hasonló jellegű jövedelmük pedig az összes résztvevők jutalékának vagy más hasonló jellegű jövedelmének tizenkét százalékát — a 2. §. első bekezdése alá eső személyeket is figyelembe véve tizenöt százalékát — ne haladja meg. A kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter az iparügyi miniszterrel egyetértve állapítja meg azokat az árukat, amelyeket forgalombahozó vállalatok tekintetében az előző bekezdés rendelkezéseit alkalmazni kell és határozza meg azt az időt, — lehetőleg a 17. §. negyedik, ötödik és hatodik bekezdésében foglaltaknak megfelelő figyelembevételével amely alatt az előző bekezdés rendelkezéseit végre kell hajtani. h A szervezetben részvételre zsidóval kötött szerződés egyévi felmondással akkor is megszüntethető, ha a szerződés a felmondást kizárja vagy hosszabb felmondási időhöz köti. A szerződésnek az egyévi felmondás következtében megszűnése miatt a szerződés vagy a felmondási idő hosszabb tartamára alapított kártérítési követelést nem lehet érvényesíteni.« Az elfogadott szöveg szerint a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter az iparügyi miniszterrel egyetértve állapítja meg a végrehajtás ütemét, továbbá azt, hogy a §. rendelkezése milyen cikkekre terjedjen ki. Ez a megoldás biztosíték
