Képviselőházi irományok, 1935. XII. kötet • 679-711., VI-IX. sz.

Irományszámok - 1935-707. Törvényjavaslat a kishaszonbérletek alakításának előmozdításáról és más földbirtokpolitikai rendelkezésekről

707. szám. 441 lamint a (2) bekezdés esetében az örökösödési eljárásra vonatkozó részletes szabályokat, úgyszintén a telekkönyvi hatóság eljárását az igazságügyminiszter a földmívelésügyi miniszterrel egyetértve rendélettel állapítja meg. 18. §. (1) Ahhoz, hogy nyilvános számadásra kötelezett vállalat, más kereskedelmi társaság, valamint a külön törvények alapján működő társadalombiztosítási intézet, elismert vállalati nyugdíjpénztár, vagy biztosító magánvállalat élők közötti jogügylettel mezőgazdasági művelés alatt álló ingatlant szerezzen, a földmívelésügyi miniszter csak akkor járulhat hozzá, ha a) a szerző fél a megszerezni kívánt ingatlannak az 1920 : XXXVI. t.-c. 17. §. első bekezdésének 4. pontja alá eső személyek részére, a földmívelésügyi miniszter hozzájáruló határozatában megállapított határidő alatt közép-, kis- vagy törpebirtokok alakjában való eldarabolására vagy haszonbérletbe adására kötelezettséget vállal; b) a szerző fél az ingatlant az 1924 : VII. t.-c. 7. §. 2. pontjában megjelölt célra szerzi meg, vagy az illetékes kereskedelmi és iparkamara tanúsításával igazolja, hogy a megszerezni kívánt ingatlanra kereskedelmi üzlet folytatásához szüksége van ; c) a szerzés járuléktartalékok (járuléktartalékalapok) vagy életbiztosítási díjtartalékok elhelyezésének céljára szolgál és a szerző fél kötelezettééget vállal arra, hogy a megszerzett ingatlannak legalább a felerészét az 1920 : XXXVI. t.-c. 17. §. első bekezdésének 4. pontja alá eső személyek részére — a földmívelésügyi miniszter hozzájáruló határozatában megállapított határidő alatt — kishaszonbérletbe adja; d) a megszerezni kívánt ingatlan mezőgazdasági művelésre kevésbé alkalmas és a szerző fél azt azzal a kötelezettséggel szerzi meg, hogy a f öldmívelésügyi miniszter hozzájáruló határozatában megállapított határidő alatt erdősíti vagy telkesíti. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott jogi személy az árverésen vagy árverés hatályával magánkézből eladás során szerzett ingatlanát is köteles a szerzéstől számított három év alatt az előbbi bekezdésben felsorolt célokra felhasználni. (3) Nem vonatkoznak a jelen §. rendelkezései az Országos Földhitelintézetre, az Országos Központi Hitelszövetkezetre vagy ezek valamelyikének kötelékébe tartozó oly szövetkezetre, mely alapszabályai szerint a mezőgazdaság körébe eső működést fejt ki. 19. §. (1) Minden olyan esetben, amikor az államot illető elővásárlási jog gyakorlásának helye van, az elidegenítő jogügylet tudomásulvételét közérdekből akkor is meg lehet tagadni, ha az állam elővásárlási jogát a földmívelésügyi miniszter nem gyakorolja. (2) Ha a földmívelésügyi miniszter az árverésen vagy árverés hatályával magánkézből szerzett mezőgazdasági művelés alatt álló ingatlanra az állami elővásárlási jogot nem gyakorolja, az elővásárlási jog gyakorlása helyett az ennek gyakorlására megállapított határidőn belül a szerző felet kötelezheti, hogy az ingatlant az 1920: XXXVI. t.-c. 17. §. első bekezdésének 4. pontja alá eső személyek részére tovább eladja. A továbbeladási kötelezettséget a szerző féllel szemben nem lehet megállapítani, ha a szerzés az 1928 : XLI. t.-c. 6. §. 2. pontjának első bekezdése alá esik. (3) A továbbeladási kötelezettséget a telekkönyvi hatóság a földmívelésügyi miniszter megkeresésére köteles a telekkönyvben feljegyezni. A feljegyzésnek az a hatálya, hogy a továbbeladási kötelezettséget az ingatlan tulajdonában utóbb beálló változás nem érinti, ha a szerző féllel szemben is ily kötelezettség megállapításának helye van. {4) A továbbeladási kötelezettséget 56*