Képviselőházi irományok, 1935. XII. kötet • 679-711., VI-IX. sz.
Irományszámok - 1935-707. Törvényjavaslat a kishaszonbérletek alakításának előmozdításáról és más földbirtokpolitikai rendelkezésekről
434 707. szám. szerint illetékes kir. ítélőtáblához ; a panasznak a határozat végrehajtására nincs felfüggesztő hatálya. (4) Az (1) bekezdés alapján tett intézkedést nem akadályozza az, hogy az ingatlanra végrehajtási zárlatot vagy árverést rendeltek el. Zárlat elrendelése esetében a földmívelésügyi miniszter határozatának kézbesítésével az átvett ingatlanok hasznosítása felől nem a telekkönyvi hatóság, hanem a földmívelésügyi miniszter határoz. (5) A haszonbérletekből befolyó jövedelmet a tulajdonosnak, zárlat esetében pedig a zárgondnoknak kell kiszolgáltatni. (e) A jelen törvény rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell azokra az ingatlanokra is, amelyeknek haszonbérletbe adását az (1) bekezdésben meghatározott okból a jelen törvény hatálybalépése előtt már elrendelték. 3. §. (1) A tulaj donost, ha az országban lévő összes birtokainak mezőgazdasági művelés alatt álló területe az ezerötszáz kataszteri holdat meghaladja, kötelezni lehet, hogy birtokai mezőgazdasági művelés alatt álló, ezerötszáz kataszteri holdig terjedő részének a kataszteri tiszta jövedelem szerint számított 20%-át, ezerötszáz kataszteri hold és négyezer kataszteri hold közé eső részének 40%-át, négyezer kataszteri hold és tízezer kataszteri hold közé eső részének 60%-át, tízezer kataszteri holdon felüli részének pedig 80%-át kishaszonb érietek alakításának céljára az államnak vagy az állam által kijelölt szervnek engedje át. (2) A tulajdonost, akinek az országban lévő összes birtokai mezőgazdasági művelés alatt álló területe az ezerötszáz kataszteri holdat meg nem haladja, de az egy község határában fekvő vagy több község határában fekvő, egymással azonban összefüggő birtokának mezőgazdasági művelés alatt álló területe háromszáz kataszteri holdnál több, kötelezni lehet, hogy birtokai mezőgazdasági művelés alatt álló területének a kataszteri tiszta jövedelem szerint számított 30%-át kishaszonb érietek alakításának célj ara az államnak vagy az állam által kijelölt szervnek engedje át, ha a tulajdonos a) nyilvános számadásra kötelezett vállalat, bármely más kereskedelmi társaság, vagy ha nem is tartozik ezek közé, pénzkölcsön nyújtásával iparszerűen foglalkozó, cégbejegyzésre kötelezett vállalat; b) az évnek nagy részében külföldön tartózkodik, kivéve, ha külföldi tartózkodásának igazoltan hivatalos megbízás, tanulmány vagy betegség az oka; c) nem magyar állampolgár és hazájának törvényei szerint magyar állampolgárok ottani ingatlanai földbirtokpolitikai szempontból kedvezőtlenebb megítélés alá esnek, mint a saját állampolgárainak ingatlanai; d) az 1920 : XXXVI. t.-c. 88.§-ának első bekezdése alá esik, de az a) pontban felsorolva nincs. (3) A (2) bekezdés a)—d) pontjaiban felsorolt személyek közé nem tartozó tulajdonost, ha az országban lévő összes birtokainak mezőgazdasági művelés alatt álló területe az ezerötszáz kataszteri holdat meg nem haladja, de az egy község határában fekvő vagy több község határában fekvő, egymással azonban összefüggő birtokának mezőgazdasági művelés alatt álló területe ötszáz kataszteri holdnál több, kötelezni lehet, hogy birtokai mezőgazdasági művelés alatt álló területének a kataszteri tiszta jövedelem szerint számított 20%-át kishaszonbérletek alakításának célj ara az államnak vagy az állam által kijelölt szervnek engedje át. (4) A (2) és (3) bekezdés alapján a tulajdonost csak annyiban lehet átengedésre kötelezni, hogy birtokának mezőgazdasági művelés alatt álló területéből a (2) bekezdés esetében háromszáz, a (3) bekezdés esetében ötszáz kataszteri hold érintetlenül maradjon. Ezenfelül a (3) bekezdés esetében, ha