Képviselőházi irományok, 1935. XII. kötet • 679-711., VI-IX. sz.
Irományszámok - 1935-706. A képviselőház véderő, közjogi, közoktatási, közgazdasági és közlekedésügyi, valamint igazságügyi bizottságának együttes jelentése "a honvédelemről" szóló 691. szám törvényjavaslat tárgyában
706. szám. 359 Harmadik rész. A honvédség és annak kiegészítése. /. Fejezet. A honvédségre vonatkozó általános rendelkezések. A m. kir. honvédség tagozódása és feladata. 14. §. (i) A magyar állam hadereje a m. kir. honvédség. (2) A honvédség feladata az országnak külső ellenség ellen való megvédése, a honvédelmi határszolgálat ellátása, közreműködés egyéb határőrizeti és határellenőrzési, továbbá a folyamrendészeti szolgálatban, valamint az ország belső rendjének és biztonságának fenntartásában az erre vonatkozó külön rendelkezések szerint. (3) A m. kir. honvédség szárazföldi, légi és folyami erőkből áll. (4) A m. kir. méneskar a honvédség szerves része. A méneskar a lótenyésztési és az ezzel kapcsolatos gazdászatközigazgatási szolgálat ellátása tekintetében a földmívelésügyi miniszter hatósága alá tartozik, aki — sürgős szükség esetét kivéve —-am. kir. állami lótenyésztő intézetek katonai felügyelője útján rendelkezik. (5) A m. kir. csendőrség, a m. kir. rendőrség, a m. kir. pénzügyőrség és az állami erdészet fegyveres személyzetének az a része, amely a hadi események miatt működését megszüntetni kénytelen, a honvédséghez csatlakozik. A honvédség szolgálati és vezényleti nyelve, zászlója, megkülönböztető jelei. 15. §. (1) A honvédség szolgálati és vezényleti nyelve a magyar. {2) A honvédség zászlói a nemzeti színeket és az ország címerét viselik, légi és egyéb járműveinek esetleges különleges ismertető jelein a nemzeti színeket ugyancsak alkalmazni kell. Képv. iromány. 1935—1940. XII. kötet. A honvédség békelétszáma. 16. §. A honvédség békelétszámát az állami költségvetés tünteti fel. A honvédség állománya. 17. §. (i) A honvédség állománya tényleges és nemtényleges állományra tagozódik. (2) A tényleges állományhoz tartoznak : a) akik tartósan tényleges szolgálatban állanak; b) akik ideiglenesen bármilyen tényleges szolgálatra bevonultak (próbaszolgálat, fegyvergyakorlat, stb.); c) akiket a tényleges szolgálatból ideiglenesen szabadságra bocsátottak, ideértve azokat is, akiket várakozási illetménnyel vagy minden illetmény nélkül, szabadságolási díj lefizetése ellenében vagy bármilyen más címen meghatározott időre szabadságoltak. (3) A nemtényleges állományba tartoznak a honvédségnek azok a tagjai, akik nem esnek a (2) bekezdés alá. A tiszti, lelkészi és tisztviselői karra vonatkozó általános rendelkezések. 18. §. (1) A honvédség tiszti, lelkészi és tisztviselői kara hivatásos és nemhivatásos állományból áll. (2) A hivatásos katonaállományú tiszteket az erre a célra rendelt tisztképző főiskolákon és egyéb intézetekben vagy tanfolyamokon képezik ki. A hivatásos nemkatonaállományú tiszti, lelkészi és tisztviselői karok kiegészítését külön rendelkezések szabályozzák. (3) A tisztképző főiskolák és intézetek évfolyamainak (osztályainak) számát, a korszerű kiképzés követelményeinek megfelelően, a honvédelmi miniszter állapítja meg. (4) A nemhivatásos tiszti, lelkészi és tisztviselői kar tagjainak a tényleges szolgálat alatt való kiképzését külön rendelkezések szabályozzák. 46