Képviselőházi irományok, 1935. XII. kötet • 679-711., VI-IX. sz.

Irományszámok - 1935-702. Törvényjavaslat a zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról

702. szám. 321 sét vétséggé nyilvánítja, még pedig az alkalmazóval és az alkalmazottal szemben egyaránt. A pénzbüntetésre a §. az 1928 : X. t.-c. 5. §-ától eltérően, az előbbi §. indokolásában ismertetett okokból nem a vétségek, hanem a bűntettek pénzbüntetésének legmagasabb mértékét, a húszezer pengős büntetési tételt alkalmazza. A 21. §~hoz. Ha a 20. §-ban meghatározott vétséget vállalat körében vagy megbízás teljesítése közben követték el, a vállalat tulajdonosa, üzletvezetője vagy a megbízó könnyen elháríthatná magáról a felelősséget a vállalat valamelyik, közvetlenül intézkedő alkalmazottja vagy a megbízott kizárólagos bűnösségének hangoztatásával. Ezért a §. a tulajdonos, az üzletvezető, illetőleg a megbízó önálló büntetőjogi felelősségét állapítja meg arra az esetre, ha — akár szándékosan, akár gondatlanságból — elmulasztotta a vállalat, illetőleg a megbízás körében kellően felügyelni arra, hogy minden intézkedésre jogosult meghatalmazottja vagy megbízottja pontosan megtartsa a törvényes szabályokat és a törvényt végrehajtó hatóságok utasításait. Teljesen hasonló rendelkezést tartalmaz az árdrágító visszaélésekről szóló 1920: XV. t.-c. 4. §-a, a fizetési eszközökkel elkövetett visszaélésekről szóló 1922. évi XXVI. t.-c. 3. §-a, a tisztességtelen versenyről szóló 1923 : V. t.-c. 19. §-a, a tejtermékek állami ellenőrző jeggyel való ellátásáról szóló 1925 : X. t.-c. 13. §-a, az egyes mezőgazdasági termények és termékek, valamint állatok és állati termékek állami ellenőrző jeggyel ellátásáról szóló 1931 : II. t.-c. 11. §-a, a villamos energia fejlesztéséről, vezetéséről és szolgáltatásáról szóló 1931 : XVI. t.-c. 63. §-a, a munkaviszony egyes kérdéseinek szabályozásáról szóló 1937 : XXI. t.-c. 17. §-a. A 22. §-hoz. A javaslat a társadalmi és a gazdasági élet egyensúlyának hatályosabb biztosításáról szóló 1938 : XV. törvénycikknek a sajtókamara, a színművészeti és filmművészeti kamara megszervezéséről általában rendelkező 2—3. §-ait érintetlenül kívánja hagyni. Ellenben hatályon kívül kívánja helyezni, mert más rendelkezésekkel helyettesíti, ugyané törvénycikknek az egyes kamarákban, hivatásokban és foglalkozási ágakban a zsidók számarányát megszabó 4—8. §-ait. Az 1938 : XV. törvénycikknek a zsidókra vonatkozó rendelkezései alapján és ezekre való tekintettel több jogszabály keletkezett, amelyek továbbra is hatályban maradhatnak. Szükséges tehát rendelkezni arról, hogy a hatályban levő jogszabályokban a zsidókról tett rendelkezéseket az újabb törvény rendelkezései következtében milyen értelemben kell alkalmazni. A keleti zsidóságnak a visszacsatolt felvidéki területeken való rendkívül nagy térfoglalására és a zsidókérdésnek az említett területeken a trianoni-magyarországi zsidókérdéstől eltérően való alakulására tekintettel előreláthatóan több irányban szükséges lesz az, hogy a visszacsatolt területeken a törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtása során a törvényben foglalt szabályoktól eltérő rendelkezések alkalmaztassanak. Ez az indoka a jelen §. második bekezdésében foglalt felhatalmazásnak. Budapest, 1938. évi december hó 23. napján. vitéz Imrédy Béla s. h., m. hir. miniszterelnök. Tasnádi Nagy András s. k., m. hir. igazságügy miniszter. 41*