Képviselőházi irományok, 1935. XII. kötet • 679-711., VI-IX. sz.
Irományszámok - 1935-702. Törvényjavaslat a zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról
310 702. szám. vér zsidók tekintetében az 1938. évi január hó 1. napja előtt kötött házasságra alapított rendelkezés nem áll fenn. A 2. §-hoz. Az 1938 : XV. t.-c. 4. §-a a zsidókra vonatkozó korlátozások alól tett kivételek megállapításánál egyfelől azokra és azok leszármazóira terjeszkedett ki, akik az 1919. évi augusztus hó 1. napja előtt az izraelita hitfelekezet tagjai voltak, de még ezt ez időpontot megelőzően valamely más bevett felekezetbe tértek át, másfelől —• tekintet nélkül arra, hogy ilyen áttérés az 1919. évi augusztus hó 1. napja előtt vagy után bekövetkezett-e —• a korlátozások alól mentességet állapított meg a zsidó hadirokkant, hadiözvegy, tűzharcos, továbbá a hősi halált halt zsidó szülőnek a gyermeke tekintetében. A törvény végrehajtása során szerzett tapasztalatok nyilvánvalóvá tették azt, hogy a kivételeknek ez a megállapítása nem megnyugtató. Ebben a tekintetben az 1. §. indokolása során fentebb kifejtetteknek megfelelően mindenekelőtt arra kell rámutatni, hogy kellőképpen célravezető és következetes megoldás csak az lehet, amelynek során határozottan eldől, kit kell a törvény alkalmazása szempontjából zsidónak tekinteni. Ilyen értelemben kíván szabatosan rendelkezni a jelen törvényjavaslatnak előbb tárgyalt 1. §-a. További kérdés az, hogy a törvény szerint a zsidókhoz tartozók körében mennyiben helyénvaló mentességek megállapítása a zsidókra különben fennálló korlátozások alól. Ebben az irányban javasolunk rendelkezést a törvényjavaslat 2. §-ában. Az ebben a §-ban foglaltak értelmében — amint ez a törvényjavaslat további §-aiból kitűnik — a zsidókra vonatkozó egyes korlátozások vagy egyáltalában nem állanak fenn a 2. §-ban felsoroltakra, vagy a törvény a most felsoroltak javára megszorítja a zsidókra különben fennálló korlátozások érvényesülését ; egyes korlátozások tekintetében azonban nincs semmi különbség a szerint, hogy a zsidó a 2. §-ban felsorolt mentességek körébe vonható, vagy nem. A 2. §-ban foglaltak tehát semmiképpen nem jelentik azt, hogy az ott meghatározott körbe tartozó zsidók a zsidókra megállapított korlátozások alól általában mentesek. Őket a törvényjavaslat határozott állásfoglalással zsidóknak tekinti, de bizonyos irányokban enyhébb szabályok alá kívánja vonni, mint a többi zsidót. A mentességek szempontjából a javaslat kiinduló pontja az, hogy ezek csak a hadiszolgálatot teljesített személyekre vonatkozzanak. Egyfelől a tűzharcos jogosultság igazolása körül tapasztalt visszaélésekre tekintettel, másfelől azért, mert felfogásunk szerint a kedvezmény szempontjából különleges elismerésre méltó személyes magatartást kell előfeltételnek tekinteni, az első bekezdés 1. pontja arra állapít meg személyre szóló mentességet, akit az 1914—1918. évi háborúban ezüst vagy arany vitézségi éremmel tüntettek ki vagy aki az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartásáért legalább két ízben kitüntetésben részesült. A hadirokkantságnak ötven százaléknál kisebb foka a keresőképesség csökkenése, valamint az előbb tárgyalt háborús érdemek szempontjából nem olyan jelentőségű, hogy a jelen §-ban tárgyalt, kivételnek tekintendő mentességet ezen az alapon helyénvalónak lehetne tekinteni, ezért írja elő az első bekezdés, mint mentességi előfeltételt, az 50%-os hadirokkantságot. A 3. §-hoz. Már az 1938 : XV. törvénycikknek egyik legfontosabb része volt a zsidóknak vállalatokban való alkalmazására vonatkozó rendelkezés (8. §.). A jelen törvényjavaslat 14. §-a szintén részletesen rendelkezik a zsidók vállalatban és más kereső foglalkozás körében való alkalmazásának korlátozásáról. Ezek a korlátozások nem érvényesülhetnének hatályosan, ha a törvény nem gondoskodnék egyúttal arról is, hogy a zsidók kezében lévő vállalatok száma is korlátoztassék.
