Képviselőházi irományok, 1935. XII. kötet • 679-711., VI-IX. sz.
Irományszámok - 1935-691. Törvényjavaslat a honvédelemről
166 691. szám. jogos magánérdekeinek megóvását s természetes következményei a haza szolgálatára igénybevett állampolgárokról való államhatalmi gondoskodásnak. Q) A katonai szolgálatot teljesítettek részére előny a polgári alkalmazás terén. Míg az előző pontban ismertetett és érvényre juttatott elv a katonai szolgálat előtt már alkalmazásban levők érdekeit szolgálja, addig a törvényjavaslat más rendelkezései azok érdekeit igyekeznek felkarolni, akik katonai szolgálatuk előtt még nem voltak alkalmazásban, illetőleg akik a katonai szolgálatból való kiválásuk után más pályán kivannak elhelyezkedni. A törvényjavaslat rendelkezései a közszolgálati alkalmazások terén, továbbá a magánalkalmazások egyes csoportjainál elhelyezkedési előnyt kívánnak biztosítani a tényleges katonai szolgálatot teljesített személyek számára. Ezenkívül a javaslat előnyt kíván biztosítani a katonái szolgálatot teljesítettek számára a munkaközvetítés terén is, amely intézkedés révén a katonai szolgálatot teljesített hadkötelesek széles rétegei élvezhetik azt a megértő gondoskodást, amelyre magasztos állampolgári kötelezettségük teljesítése alapján méltán igényt tarthatnak. IV. Annak a fent már érintett alapelvnek megfelelően, hogy mind személyes szolgálatával, mind vagyonával mindenki köteles a haza védelmében résztvenni, a törvényben a legbehatóbban szabályozni kell azoknak a személyes és dologi szolgáltatásoknak a rendszerét, amelyek az ország lakosainak összeségére ebben a vonatkozásban hárulnak. A világháború tapasztalatai alapján nem lehet kitérni annak megállapítása elől, hogy ennek a szabályozásnak a korábbi ú. n. hadiszolgáltatási törvények kereteit jóval túl kell haladnia és igen számos vonatkozásban azoktól teljesen eltérő alapelveken kell felépülnie. "'"., a) Legelső sorban ki kell küszöbölnünk régebbi hadiszolgáltatási törvényeinknek azt a hiányosságát, hogy az ú. n. hadiszolgáltatások igénybevételét kizárólag csak háború idején vagy mozgósítás (hadiállományra való kiegészítés) esetén tették lehetővé, de nem nyújtottak módot arra, hogy erre a célra a nemzet emberi és anyagi ereje már béke idején megszervezhető, összefogható és ekként idejekorán előkészíthető legyen, figyelemmel azokra a feladatokra, amelyek a hadi események bekövetkezése esetében reá fognak hárulni. Már pedig az idevágó követelményeknek nagy száma és az ebbe a körbe tartozó feladatok bonyolultsága feltétlenül megkívánja, hogy akkor, amidőn a szolgáltatások valóságos igénybevételére sor kerül, az ehhez szükséges emberi és anyagi erők már előkészítve és megszervezve rendelkezésre álljanak és előre meghatározott terv szerint bármely zökkenő vagy átmeneti zavar nélkül nyomban igény be vehet ők és céljuk érdekében azonnal alkalmazhatók legyenek. Mindezek megfontolásán alapul a törvényjavaslatnak az a rendszere, amely a honvédelem érdekében — a korábbi rendszertől eltérően —• már béke idején is lehetővé teszi személyes és dologi szolgáltatások igénybevételét abban az irányban és olyan mértékben, amely az előkészítés érdekében feltétlenül szükséges. A korábbi helyzettel szemben mutatkozó ez a különbség kifejezésre jut az elnevezésben is : a háború idejére utaló »hadiszolgáltatás« helyett ugyanis a törvényjavaslat a béke idején való igénybevétel lehetőségének is megfelelő »honvédelmi szolgáltatás« elnevezést használja. . b) További eltérést jelent a hadiszolgáltatások korábbi rendszerétől az itt
