Képviselőházi irományok, 1935. XII. kötet • 679-711., VI-IX. sz.
Irományszámok - 1935-691. Törvényjavaslat a honvédelemről
164 691. szám. bizonyultak elegendőnek. Szükséges, hogy a tartalékosoknak és póttartalékosoknak arcvonalszolgálat szempontjából legjelentősebb csoportja, az I. tartalék és azl. póttartalék katonai tudásának állandó fenntartását biztosítsuk. Ezért mi sem térhetünk ki az elől, hogy katonaviselt lakosságunk említett csoportját katonai ismereteinek megőrzése, de elsősorban a lövészet gyakorlása céljából a leventeintézményhez hasonló lövészszervezetekbe összevonjuk. De megköveteli a szervezet létesítését még a világháborúból leszűrt egy másik tapasztalatunk érvényesítése is, amelyet nemzetfenntartó jelentőségében még a honvédelemnek a lövészkötelezettséget indokoló korszerű követelményeinek is fölé kell helyeznünk: ez a katonai szolgálat alatt megszokott fegyelem szellemének és a magyar katonai erényeknek a magyar katonai hagyományok ápolása útján való ébrentartása. A polgári társadalomnak a honvédséggel a lövészszervezetekben állandósuló érintkezése a nemzetnek a megszokott katonai fegyelemben és a magyar katonai hagyományok jegyében való egybeforrását van elsősorban hivatva szolgálni. A törvény alapján kialakítandó lövészszervezetet már az előbbi évtizedben önkéntes jelentkezés alapján életre keltettük. Az intézmény a várt eredménnyel járt ott, ahol a szándék megértésre és támogatásra talált. A kötelezettségen felépülő lövészszolgálatnak a honvédelmi törvény keretébe való beiktatása sem jelent tehát újat, hanem az csak egy életképesnek bizonyult nemzetépítő gondolatnak a nemzet egyeteme számára való gyümölcsöztetése. A lövészformaruhára vonatkozóan a leventekötelezettséggel kapcsolatban mondottak fognak értelemszerűen érvényesülni. 7. A szolgálati kedvezmények terén ugyan általánosságban a múlt helyzet vétetett irányadónak, mégis az alábbiakban megemlítésre kerülő újításokkal. a) A papi (papjelölti) kedvezmény lényegét illetően nagyobb jelentőségű újítás van a törvényjavaslatban. Az e kedvezményben részesítettek ugyanis a múlt rendelkezései szerint a békében semmiféle katonai szolgálatra nem voltak kötelezve, a törvényjavaslat szerint viszont, már békében is szolgálatot teljesítenének. A békebeli szolgálatuk rövid tartamú (két hónapra terjedő) kiképzésből és ezt követően a póttartalékosok fegyvergyakorlati kötelezettségéhez igazodó szolgálati gyakorlatokból állana. Ugy a kiképzés, mint a szolgálati gyakorlatok lényegükben a háborúban teljesítendő tábori lelkészi szolgálatra való előkészítést célozzák s így oly természetűek lesznek, hogy a papi, lelkészi hivatással nem fognak ellentétben állani. b) Az öröklött mezőgazdaságok birtokosainak kedvezményét is átveszi a törvényjavaslat, mégis azzal a módosítással, hogy a birtokmaximumot, mely mellett még az öröklés útján átháramlott birtok tulajdonosa a kedvezményt megkaphatja, a javaslat a múltban maximumként meghatározott mérték alá szállítja le. Ez a változtatás, miként azt a részletes indokolásban még külön kifejtem, egyrészt az egyke elleni küzdelem érdekét szolgálja, másrészt, a gazdasági viszonyokban beállott eltolódás következtében vált szükségessé. c) A családfenntartói kedvezmény tekintetében bevezetni kívánt újítások — miként arra a részletes indokolás vonatkozó részében tüzetesen rámutatok — részint közvetve az egyke elleni küzdelem érdekeit szolgálják, részint a szociális követelményeket kívánják kielégíteni és a kedvezményt a valóságos életviszonyokhoz közelebb hozni. A törvényjavaslat idevonatkozó rendelkezései olyan családok számára, amelyekben több gyermek van, tehát nem egykés családok, a múlt rendelkezéseivel szemben kedvezőbb elbánást biztosítanak.
