Képviselőházi irományok, 1935. XII. kötet • 679-711., VI-IX. sz.

Irományszámok - 1935-691. Törvényjavaslat a honvédelemről

160 091. szám. jelentőségét elvesztette. Az ujoncmegajánlási jog tehát, amely katonai szempontból a múltban is súlyos hátrányt jelentett, az országgyűlés jogállásának és hatalmi körének csorbítása, valamint az államhatalmi tényezők egyensúlyának megzavarása nélkül megszüntethető. De az állam öncélúsága szinte ki is zárja azt, hogy az állam védelmével szoros összefüggésben álló, évenkint való újoncozás megtagadtassék. A költségvetés, illetőleg az indemnitás tárgyalása során a honvédelmi tárca költségvetésénél évenkint foglalkozhatik az országgyűlés a honvédelem kérdésével. Végeredményben az újoncozás és az újoncok behívásának a lehetősége a mindenkori költségvetés s indemnitás megszavazásával eldől. 2. A törvényjavaslat nem tartalmazza a fegyveres erő létszámainak (béke- és hadilétszám, ujonclétszám) törvényben való meghatározását. A múltban a fegyveres erő uj onclétszáma s az annak fenntartásához szükséges évi újonc jutalék törvényben volt megállapítva, az ujonclétszám megváltoztatása a törvényhozás joga volt. Mellőzhetőnek látszik ezeknek a létszámoknak törvényben kifejezett szabályozása, mert azok a honvédelmi tárca költségvetésében amúgy is megállapíttatnak. Egyrészt a megszavazott költségvetési fedezet, másrészt a mindenkori szervezési rendelkezések fogják megszabni, hogy a besorozottak milyen hányadát lehet a rendes tényleges szolgálatra igénybevenni s milyen hányadát kell, mint fölösszámút a póttartalékba utalni. B) A honvédség szervezetével kapcsolatos kérdések. 1. A m. kir. honvédség belszervez étének a törvényben való megrögzítését feltétlenül el kell kerülni. Ez — anélkül, hogy bármily valóságos előnyt jelentene — oly béklyókat rakna a honvédség vezetőségére, amelyek honvédségünk fokozatos, rugalmas fejlesztését egyenesen lehetetlenné tennék. Egy későbbi hadrendi végcélnak a törvényben való rögzítése pedig oly természetű előrenyúlás lenne, melynek hátrányait kár lenne vállalni. Az ilyen szervezeti megoldás egyébként a belszervezeti felségjog korlátozását is jelentené. 2. A határőrség és folyamőrség a honvédségbe olvad be. A határőrség azonban a határellenőrzés, a folyamőrség pedig a folyamrendészet ellátásban továbbra is közreműködik. A folyamrendészeti teendők ellátása a rendőrhatóságokra száll át. A honvédség légi erőkkel is kiegészíttetik, C) Hadkötelezettség. 1. A hadkötelezettség — a népfölkelési kötelezettség megszűntetése mellett — a 18. életévtől a 60. életévig terjed. A felső határ jelentékenyen túlmegy a világháború alatti 50. életévig terjedő korhatáron. E kiterjesztést katonapolitikai helyzetünk sajátosságai teszik nélkülözhetetlenné. Németország kivételével jóformán az összes európai államokban a világháború óta alkotott új törvények szerint a hadkötelezettség felső korhatára az 50. vagy 55. életévben vagy a között került megállapításra. 2. A külön népfölkelés szervezésének mellőzését hadseregszervezési szempontok indokolják. Az emberanyag igénybevétele ugyanis a világháború tapasz-