Képviselőházi irományok, 1935. XII. kötet • 679-711., VI-IX. sz.

Irományszámok - 1935-691. Törvényjavaslat a honvédelemről

148 691. szám. alapján kibocsátott rendeletben meg­határozott kihágás miatt a bűnvádi eljárás egy év alatt, a kiszabott bün­tetés pedig két év alatt évül el. (e) A jelen törvényben vagy az an­nak alapján kibocsátott rendeletben meghatározott kihágást — a Btk. 7. §-ának megfelelő alkalmazásával — akkor is büntetni kell, ha külföldön követik el. (7) A jelen törvényben vagy az an­nak alapján kibocsátott rendeletben meghatározott kihágások miatt — ki­véve a 183. §-ban foglalt kihágásokat — az eljárás a közigazgatási hatóság­nak, a rendőrség működési területén a m. kir. rendőrségnek, mint rendőri büntetőbíróságnak hatáskörébe tarto­zik. Az 1929: XXX. t.-c. 59. §-a (1) bekezdésének 3. pontja alkalmazása szempontjából szakminiszternek a hon­védelmi minisztert kell tekinteni. (8) A 183. §-ban meghatározott ki­hágás miatt az elj arás a kir. járásbíró­ság hatáskörébe tartozik. Bűntettekre és vétségekre vonatkozó rendelkezések. 213. §. (1) A kísérlet szabályai sze­rint büntetendő — kivéve a 181. §. (2) bekezdésében foglalt esetet, — aki mást a jelen törvényben meghatározott bűn­tett vagy vétség elkövetésére reábírni törekszik, ha a törekvés sikertelen ma­radt. ' * (2) A jelen törvényben meghatáro­zott vétségek kísérlete is büntetendő. (3) A jelen törvényben meghatáro­zott bűntettek és vétségek esetében hivatalvesztést és a politikai jogok gya­korlatának felfüggesztését is meg kell állapítani, külföldit az országból ki kell utasítani és a visszatéréstől örökre el kell tiltani, belföldit pedig abból a köz­ségből, ahol tartózkodása a honvéde­lem érdekeire veszélyes, akkor is ki lehet tiltani, ha az az elítéltnek illető­ségi helye. (4) A jelen törvényben meghatáro­zott bűntett és jogtalan vagyoni ha­szonszerzés céljából avagy nyereség­vágyból elkövetett vétség miatt a bíró­ság ítéletében az államkincstár javára belátása szerint megállapítandó összegű és az elítélt vagyoni viszonyaihoz mért, az elítélt egész vagyonának el­kobzásáig terjedhető vagyoni elégté­telt állapíthat meg. A vagyoni elégté­tel szabadságvesztésbüntetésre át nem változtatható, egyébként azonban a pénzbüntetéssel esik egy tekintet alá. (5) A jelen törvényben meghatáro­zott bűntett vagy vétség elkövetéséért akár előzetesen, akár utólag kapott ajándékot vagy jutalmat az előbbi be­kezdés alkalmazására tekintet nélkül el kell kobozni; ha pedig az elkobzás nem foganatosítható, az elítéltet arra kell kötelezni, hogy a kapott értéknek vagy a juttatott vagyoni előnynek megfe­lelő összeget az államkincstárnak fi­zesse meg. (6) A jelen törvényben meghatáro­zott bűntettekre és vétségekre a Btk. 7. §-ának rendelkezéseit kell alkal­mazni. (7) Nem alkalmazhatók az (1)—(e) bekezdésben foglalt rendelkezések a 208—211. §-ok alá eső bűncselekmé­nyek tekintetében. (s) A jelen törvényben meghatározott vétség miatt az eljárás a kir. törvény­szék hatáskörébe tartozik. (9) A 181. §-ba ütköző, valamint az e cselekmény útján elkövetett szigo­rúbb büntetés alá eső cselekmények miatt az eljárás a katonai büntető­bíróság hatáskörébe tartozik. (10) A jelen törvénybe ütköző bűn­tettre vagy vétségre vonatkozó ügyet soronkívül kell elintézni. Jogi személyek szerveinek büntetőjogi felelőssége. 214. §. Ha a jelen törvény, illetőleg a jelen törvényen alapuló rendelet vagy hatósági intézkedés értelmében jogi személyt terhel olyan kötelezettség, amelynek megszegését jogszabály bűn­cselekménnyé nyilvánítja, azt kell tet­tesnek (részesnek) tekinteni, akinek határozata, intézkedése vagy egyéb

Next

/
Oldalképek
Tartalom