Képviselőházi irományok, 1935. XII. kötet • 679-711., VI-IX. sz.
Irományszámok - 1935-691. Törvényjavaslat a honvédelemről
691. szám. 145 2. aki a 107. §. (s) bekezdése értelmében leltárba felvett ingatlant, berendezési tárgyat vagy anyagkészletet az illetékes miniszter engedélye nélkül elidegenít, vagy megrongál, megsemmisít, elrejt avagy a kisajátítás elől egyéb módon elvon; 3. bármely üzem, ipartelep, vagy egyéb vállalat birtokosa, ha az üzemének működésben tartása, illetőleg előkészületi intézkedések megtétele tekintetében a 108, §-ban megállapított kötelességét nem teljesíti, vagy nem megfelelően teljesíti. (2) Háború idején az (1) bekezdésben meghatározott cselekmény szándékos elkövetése bűntett és öt évig terjedhető börtönnel, ha pedig abból a honvédelem érdekére súlyos hátrány származott, öt évig terjedhető fegyházzal büntetendő. A munka folytonosságának megnehezítése és meghiúsítása. 203. §. (1) Aki vizet, gázt vagy villamosságot szolgáltató közérdekű üzemnek, vagy a közönség életszükségletének ellátására a minisztérium rendeletében nélkülözhetetlennek nyilvánított más közérdekű üzemnek, nyilvános közlekedési üzemnek, vagy a honvédelem céljára dolgozó üzemnek, nyilvános kórháznak, vagy más nyilvános közegészségügyi intézménynek hivatásszerű működését akár a munkavállalók kizárásával, akár a munka abbanhagyásával, vagy a munkának tervszerűen lassú, hibás vagy hiányos végzésével, rongálással, vagy az üzemhez tartozó helyiségbe jogtalan behatolással, vagy ott tartózkodással, vagy más módon szándékosan megzavarja, bűntettet követ el és öt évig terjedhető börtönnel büntetendő. (2) Ugyanígy büntetendő, aki ilyen cselekményre izgat, vagy mást ilyen cselekmény elkövetésére felhív. (3) A kezdeményezőknek és vezetőknek büntetése tíz évig terjedhető fegyház, ha a cselekményt háború idején, vagy előzetes összebeszélés következtében tömegesen követik el. (4) Tömeges munkamegszüntetésben vagy a munkának tervszerűen lassú, hibás, vagy hiányos végzésében való részvétellel elkövetett büntetendő cselekmény miatt a bűnvádi eljárás megindítását vagy folytatását mellőzni lehet az olyan személlyel szemben, akinek a cselekményben csak alárendelt jelentőségű szerepe volt s akiről fel lehet tenni, hogy az abban való részvételre csupán mások erőszakos fellépése, bujtogatása vagy példája bírta rá. (5) A jelen §. rendelkezései mind a mezőgazdasági, mind az ipari, kereskedelmi vagy közlekedési üzemekre kiterjednek. Munkavállaló alatt az üzem minden alkalmazottját, mind a testi, mind a szellemi munkával foglalkozókat kell érteni. (s) Utasíttatik a minisztérium, hogy az első bekezdés alá eső üzemekben egyfelől a munkaadó, másfelől a munkavállalók összessége vagy ezek közös érdekű csoportjai közt a munkaviszonyból származó ellentéteknek békés úton kötelező hatállyal való eldöntésére szolgáló eljárást rendelettel szabályozza. Míg ilyen szabályozás az illető üzemre hatályban nincs, nem esik büntetés alá az a munkaadó vagy munkavállaló, aki az üzem működését vagy a munkát azért szünteti meg, mert a munkavállalókkal, illetőleg a munkaadóval a munkaviszonyból felmerült valamely vitás kérdésről békésen nem egyezett meg. A honvédelem érdekét veszélyeztető rongálás. 204. §. (1) Aki abból a célból, hogy a honvédelem érdekét sértse, valamely dolgot megrongál, rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná tesz vagy megsemmisít, bűntettet követ el és öt évig terjedhető börtönnel, háború idején pedig tíz évig terjedhető fegyházzal büntetendő. (2) A büntetés életfogytig terjedhető fegyház, ha az (1) bekezdésben meg19*
