Képviselőházi irományok, 1935. XII. kötet • 679-711., VI-IX. sz.
Irományszámok - 1935-691. Törvényjavaslat a honvédelemről
108 691. szám. ságnak, egyesületnek, vagy az előbb felsoroltak közé nem tartozó testületnek nyugdíj intézeti vagy nyugbérpénztári tagja, amelynek (vagy jogelődjének) nyugdíjintézeti (nyugbérpénztári) tagja volt már akkor is, amikor akár békében, akár háború idején katonai szolgálatra bevonult, katonai szolgálata idejének nyugellátásra jogosító szolgálati idejéhez hozzászámítását követelheti, tekintet nélkül arra, hogy katonai szolgálata alatt a nyugdíjintézeti (nyugbérpénztári) járulékot fizette-e s hogy ennek következtében nyugdíj intézeti (nyugbérpénztári) tagsági viszonya a katonai szolgálat ideje alatt szünetelt-e, illetőleg megszűnt-e. Ez az igény a nyugdíjintézeti vagy nyugbérpénztári szabályzatok s az azok alapján létesült magánjogi megállapodások rendelkezéseitől függetlenül érvényesíthető. A járuléktartaléknak (díjtartaléknak) a jelen bekezdés következtében szükséges kiegészítése rendszerint az alkalmazottat terheli. Az illetékes miniszter a járuléktartalék (díjtartalék) kiegészítésére az alkalmazottnak halasztást engedhet, sőt a nyugdíjintézetet vagy a nyugbérpénztárt fenntartó vállalatot, intézetet, intézményt, üzemet, gazdaságot, egyesületet, illetőleg testületet is a méltányossághoz képest legfeljebb felerészben hozzájárulásra kötelezheti. A jelen bekezdés rendelkezései szempontjából nyugdíjintézeten mind az 1928 : XL. törvénycikkben említett elismert vállalati nyugdíjpénztárakat, mind az el nem ismert vállalati nyugdíjalapokat, nyugdíjpénztárakat és nyugdíj egyesületeket érteni kell. Előnyök biztosítása közés magánalkalmazásban. 73. §. (i) Bármely közszolgálatban, valamint az 1931 : III. t.-e. 7. §-a alapján kötelezett vállalatoknál betöltésre kerülő állásokra egyébként egyenlő előfeltételek mellett azokat kell elsősorban alkalmazni, akik katonai szolgálatot teljesítettek. Az említett állásokra végleges minőségben csak olyan személyeket lehet alkalmazni, akik állítási kötelezettségüknek eleget tettek. Az 1931 : III., az 1933: VII., úgyszintén az 1938 : IV. törvénycikkben biztosított kedvezményeket a jelen bekezdés rendelkezései nem érintik. (íj A m. kir. csendőrség, a m. kir. rendőrség és a m. kir. pénzügyőrség fegyveres személyzetéhez, valamint a letartóztató intézetek őrszemélyzete sorába csak katonai kiképzésben részesült egyén vehető fel. Az állami és egyéb erdészeti segédszemélyzet sorába való felvételnél a katonai kiképzésben részesült egyént előnyben kell részesíteni. (3) Azokat, akik két éven át mint karpaszományosok teljesítettek szolgálatot és azt követően a jelen törvény hatályba lépése után lépnek állami szolgálatba, vagy az állammal az ellátás szempontjából viszonosságban álló hatóság, hivatal vagy egyéb intézmény szolgálatába, amennyiben első ízben az állami IX. vagy ennek megfelelő fizetési osztálynál nem magasabb állásra neveztetnek ki, illetőleg alkalmaztatnak, tekintet nélkül az esetleges megszakításra, mind a hivatali rangsorozás, mind a szolgálati idő és az azzal kapcsolatos illetmény-, nyugdíj-, ellátási- és egyéb igények szempontjából úgy kell tekinteni, mintha katonai szolgálatuknak ezt a tartamát is abban a polgári közszolgálatban töltötték volna, amelyben a katonai szolgálat után első ízben alkalmaztattak. Az, aki az említett katonai szolgálat után első ízben nem állami fizetési osztályba sorozott (ennek megfelelő) állásra alkalmaztatik, a jelen bekezdésben biztosított kedvezményt kívánságához képest, akár erre az állásra alkalmazásakor, akár állami fizetési osztályba sorozott (ennek megfelelő) állásra első ízben való kinevezésekor (alkalmazásakor) veheti igénybe. Abba a gyakorlati időbe, amelyet a fennálló jogszabályok (sza-