Képviselőházi irományok, 1935. XI. kötet • 636-678. sz.

Irományszámok - 1935-639. Törvényjavalat a hegyközségekről, valamint a szőlő- és gyümölcsgazdálkodásról

639. szám. 75 községekre rótt kötelességek és fel­adatok teljesítését, továbbá foganato­sítja mindazt, amit a földmívelésügyi miniszter a törvény végrehajtása során intézkedési körébe utal. (2) A szaktanácsadás terén a hegy­községi tanácsnak, illetőleg szervei­nek, a szőlészeti és gyümölcsészeti szakigazgatási szervekkel (szőlészeti és borászati felügyelő, kertészeti fel­ügyelő, gyümölcsészeti intéző stb.) együttműködését a földmívelésügyi miniszter rendelettel szabályozza. 17. §. (1) A hegyközségi tanács ügyeit a közgyűlés és az igazgató­választmány intézi. Végrehajtó közege a tanácsi titkár. (2) A hegyközségi tanácsi közgyűlés és igazgatóválasztmány határozatai el­len a földmívelésügyi miniszterhez fel­lebbezésnek van helye. 18. §. (1) A tanácsi titkárt nyilvános pályázat útján a földmívelésügyi mi­niszter által kijelölt legfeljebb négy pályázó közül a hegyközségi tanács választja. (2) Tanácsi titkárrá csak olyan pá­lyázó választható, akinek gazdasági főiskolai vagy m. kir. kertészeti tan­intézeti oklevele van, ezenfelül a fel­sőbb szőlő- és borgazdasági tanfolya­mon, mint rendes hallgató, oklevelet nyert és három évi folytatólagos gya­korlattal rendelkezik. A gazdasági fő­iskolát végzetteknek a gyümölcster­melésben is megfelelő jártasságot kell igazolniok. (3) A tanácsi titkár kezdő fizetése az állami rendszerű X. fizetési osztály 3. fokozatába sorolt köztisztviselő illet­ményeinél kevesebb nem lehet. (4) A tanácsi titkárnak javadalmazá­sáról költségvetése keretében a hegy­községi tanács gondoskodik. (5) A tanácsi titkár szolgálati viszo­nya tekintetében a gazdatisztek jog­viszonyára fennálló törvényes rendel­kezések az irányadók. 19. §. Az Országos Szőlő- és Borgaz­dasági Tanácsban minden hegyközségi tanács egy-egy megbízottal képvisel­teti magát. 20. §. Szervezeti és ügyviteli sza­bályzatát a hegyközségi tanács maga al­kotja meg, azoknak az irányelveknek megfelelően, amelyeket a földmívelés­ügyi miniszter a belügy- és pénzügymi­niszterrel egyetértőleg rendelettel meg­állapít. A szabályzatot a földmívelés­ügyi miniszter hagyja jóvá. A jóváha­gyással a hegyközségi tanácsot jog­érvényesen megalakultnak kell tekin­teni. 21; §. (1) Ha a hegyközségi tanács működést nem fejt ki vagy feladatait nem teljesíti, önkormányzatát a föld­mívelésügyi miniszter egy év tartamára felfüggesztheti és ebben az esetben a közgyűlés és az igazgató választmány tennivalóinak ellátására miniszteri biz­tost küld ki. (2) Ha a földmívelésügyi miniszter a hegyközségi tanács működését az egy év elteltével sem látja biztosítottnak, a hegyközségi tanácsot feloszlathatja. (3) A feloszlatott hegyközségi taná­csot egy hónap alatt újra meg kell alakítani. 22. §. (1) A hegyközségi tanács mű­ködésével felmerülő kiadásokat a hegy­községek (községek, városok) a szőlő­és gyümölcs területek arányában oly­kép fedezik, hogy a költségvetésükbe felvesznek tanácsi járulékot is és az e címen befolyó összegeket a hegyköz­ségi tanácsnak befizetik. (2) A tanácsi járulékot a hegyközségi tanács közgyűlése évenkint abban a legkisebb mértékben állapítja meg, amelyet a feltétlenül szükséges igaz­gatási költségek fedezése megkíván; így sem haladhatja azonban meg ka­taszteri holdanként az évi 1 pengőt. (3) A 8. § (5) és (6) bekezdéseinek ren­delkezéseit a tanácsi járulékra is al­kalmazni kell. (4) A hegyközségi tanács költség­vetése a földmívelésügyi miniszternek a pénzügyminiszterrel egyetértőleg tör­ténő jóváhagyásával válik hatályossá 10*

Next

/
Oldalképek
Tartalom