Képviselőházi irományok, 1935. XI. kötet • 636-678. sz.

Irományszámok - 1935-639. Törvényjavalat a hegyközségekről, valamint a szőlő- és gyümölcsgazdálkodásról

639. szám. 73 lők és gyümölcsösök területe az SO kataszteri holdat el nem éri és a szőlők és gyümölcsösök tulajdonosai önként sem alakítanak hegyközséget, a hegyközségi szervezet feladatkörét: a) községekben a községi elöljáróság; b) városokban a polgármester látja el. (2) Az előbbi bekezdésben foglalt rendelkezés nem terjed ki azokra a szőlő- és gyümölcsösterületekre, amelyeket a 2. §. (4) bekezdése szerint a hegyközség kötelékébe csak a tulajdonos hozzájárulásával szabad bevonni. 5. §. A hegyközség köteles a szőlőknek és a gyümölcsösöknek szükséges őrzéséről, a szőlő és gyümölcsfa növényi és állati kártevői ellen való egységes védelemről és mindarról gondoskodni, amit a földmívelésügyi miniszter a törvény végrehajtása során a hegyközség kötelességévé tesz. A hegyközség feladata mindazt kezdeményezni és megvalósítani, ami a szőlőkben és gyümölcsösökben a célszerű telepítést, művelést és szüretelést, a bor és gyümölcs helyes kezelését, általában a jövedelmező gazdálkodást, valamint a tervszerű és gazdaságos értékesítést előmozdítja. 6. §. (1) A hegyközség ügyeit a hegyközségi közgyűlés és a hegyközségi választmány intézi; végrehajtó közegük a hegybíró. (2) Hegybírónak a hegyközségi közgyűlés csak olyan hegyközségi tagot választhat, aki a szőlőművelés és gyümölcstermelés terén szakértelmével és gyakorlati jártasságával kitűnt. 7. §. Szervezeti és ügyviteli szabályzatát a hegyközség maga alkotja meg, azoknak az irányelveknek megfelelően, amelyeket a földmívelésügyi miniszter a belügy- és a pénzügyminiszterrel egyetértőieg rendelettel megállapít. A szabályzatot a közigazgatási bizottság gazdasági albizottsága hagyja jóvá. A jóváhagyással a hegyközséget jogérvényesen megalakultnak kell tekinteni. 8. §. (1) A hegyközségek a jelen törvényben, valamint a törvény alapján kibocsátott rendeletekben megállapított kötelességek és feladatok ellátásával kapcsolatban felmerülő kiadások fedezése céljából hegyközségi járulékot vethetnek ki. (2) A hegyközségi járulékot a hegyközségi közgyűlés a szőlő- és gyümölcsterületek birtokarányában veti ki. (3) A hegyközségi járulékot abban a legkisebb mértékben kell megállapítani, amelyet a nélkülözhetetlenül szükséges igazgatási költségek fedezése megkíván. (4) A hegyközségi járulékból származó bevételt csakis a hegyközségi igazgatás költségeinek fedezésére szabad fordítani. (5) A hegyközségi járulékok esedékessége, behajtása, biztosítása és elévülése, valamint a késedelmi kamatok tekintetében a közadók kezelésére vonatkozó törvényes rendelkezések az irányadók. (e) Azok, akik szőlőjüket vagy gyümölcsösüket kiirtják, a kiirtás után következő évtől kezdve hegyközségi járulék fizetésére nem kötelezhetők. (7) A hegyközségi közgyűlés által elfogadott költségvetést jóváhagyás végett a hegyközségi tanács útján a közigazgatási bizottság gazdasági albizottságához kell felterjeszteni. (8) A község (város) a reá ruházott hegyközségi feladatkör ellátásával kapcsolatban felmerülő kiadások fedezetéről költségvetésében köteles gondoskodni. Erre a célra a szőlő- és gyümölcsterületek arányában hegyközségi járulékot vethet ki. 9. §. A hegyközségek kötelesek közgyűlési és választmányi határozataikat meghozataluktól számított tizenöt aap alatt a hegyközségi tanácsnak (13. §.) megküldeni. 10. §. A hegyközségi közgyűlésnek vagy választmánynak, illetőleg a hegyközségi feladatkörben a 4. §-ban megjelölt hatóságoknak határozata ellen fellebbezésnek van helye a közigazKépv. iromány. 1935—1940. XI. kötet. 10