Képviselőházi irományok, 1935. X. kötet • 592-635., V. sz.

Irományszámok - 1935-610. A képviselőház mentelmi bizottságának jelentése sajtó útján elkövetett rágalmazás vétségével gyanúsított Makkai János országgyűlési képviselő mentelmi ügyében

610. szám. 87 610. szám. A képviselőház mentelmi bizottságának jelentése sajtó útján elkövetett rágalmazás vétségével gyanúsítotf Makkai János országgyűlési képviselő mentelmi ügyében. Tisztelt Képviselőház ! A budapesti kir. főügyészség 2.064/1938. f. ü. szám alatt Makkai János országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntető törvényszék B. 7.613/12—1937. számú megkeresése szerint ellene a bíróság Eckhardt Tibor országgyűlési képviselő főmagánvádló feljelentésére büntető eljárást indított az »Űj Magyarság« című politikai napilap 1937. évi április hó 17. napján kiadott .86. számában megjelent »Eckhardt és a hadsereg« feliratú cikk tartalma, de különösen annak következő kitételei miatt: »Eckhardt Tibor szavai úgy állították be az ország helyzetét, mintha Budapesten rohamosztagok menetelnének s azt írtuk : ha egy ellenzéki pártvezér katonai összeesküvésről beszél és tábornokokat és testőrtiszteket akar kirázni az uniformisból, akkor miért higyje el a cseh sajtó, hogy nincsen forradalmi veszély Magyarországon?« »Egyáltalában nem áll meg Eckhardt Tibornak az az újabb kijelentése, hogy a generálisról, a csendőrtisztről és a testőrtisztről beszédének más részében nyilatkozott volna, mint az illegitim egyenruhás alakulatokról, ellenkezően, a cikkünk elején közölt szemelvény is bizonyítja, hogy ' ő mindezeket az egyenruhás személyeket egymásután sorolta föl és követelései végén azt mondotta, hogy ,,ha a kormány nem szerez ennek a kívánságnak érvényt, hát ki fogjuk rázni ezeket az urakat az uniformisukból". Eckhardt Tibor erről a kérdésről összesen tizenkét egymásután következő mondatot mondott. A generálisról, a csendőrtisztről és a testőrtisztről tehát nem beszéde más részében emlékezett meg, hanem egy kalap alá vette a politizáló katonákat azokkal a civilekkel, akik illegitim módon viselnek egyenruhát«. A cikk egész tartalma, de különösen ezek a kitételek az 1914 : XLI. t.-c. 1. §-ába ütköző, a 3. §. 2. bekezdése szerint minősülő sajtó útján elkövetett rágalmazás vétségének jelenségeit látszik feltüntetni. A szóbanforgó hírlapi közlemény névtelenül jelent meg, Milotay István országgyűlési képviselő, a lap felelős szerkesztője — miután mentelmi jogát ebben az