Képviselőházi irományok, 1935. X. kötet • 592-635., V. sz.

Irományszámok - 1935-616. Törvényjavaslat a társadalmi és a gazdasági élet egyensúlyának hatályosabb biztosításáról

260 616. szám. elvek szinte korlátlan érvényesülése által előidézett kíméletlen gazdasági küzdelembe, azóta két emberöltő telt el, a mai generáció nem idegenkedik a gazdasági vállalkozás egyik formájától sem s műszaki, gazdasági ismeretek és nyelvtudás szempontjából is megfelel a kor követelményeinek. A nemzeti közvélemény azt a helyzetet, amely a zsidóságnak az egyes kereseti pályákon történt túlzott térfoglalása miatt a népesség más rétegeinek a gazdasági életben való elhelyezkedését szerfelett megnehezítette, sem igazságosnak, sem ésszerűnek, sem pedig változhatatlannak elfogadni nem hajlandó és erre az sem szolgálhat okul, hogy a nagy vállalkozás mai fejlődésében és kétségtelen eredményeiben a zsidóság kezdeményező szerepének nagy jelentősége van. Az ipari, a gazdasági és hiteiélet fellendülésének világszerte ható okai azok, amelyek Magyarországon éppúgy, mint máshol, a gazdasági élet ezen szektorának a múlthoz képest egyre növekvő jelentőséget adtak. Az ipar fejlesztésének helyesen felismert szükségessége, a kereskedelem támogatását szolgáló intézkedések természetszerűen előmozdították az ipari, a kereskedelmi és hitelélet nagy mértékű fellendülését és ezzel együtt kellett hogy járjon az ezen pályákon elhelyezkedett zsidóság gazdasági és társadalmi erejének igen nagy mértékű megnövekedése is. Az egyensúlynak megbontását, amelyet a zsidóságnak az egyes gazdasági foglalkozásokban való aránytalan elhelyezkedése jelentett, még inkább jelentőssé tette az a körülmény, hogy a lakosságnak ez a rétege jelentős többségében nem érezte át a nemzet történeti hagyományait, ezek reá nézve nem jelentették ugyanazt az értéket, mint a lakosságnak többi, különösen autochton rétegeire. Tény az, hogy a hazánkban lakó zsidó népesség nagyobb része és az ország lakosságának többi tömegei között felfogásbeli ellentét van, amely megnyilvánulásaiban áthat a kulturális és politikai élet legtöbb területére és amelyet csak még jobban kiélez a kereseti viszonyoknak a zsidóság javára történt szembetűnő eltolódása. Kétségtelen, hogy a megbontott egyensúlyt az ország érdekében helyreállítani nemcsak szükséges, de az ország mai társadalmi viszonyai között elkerülhetetlen nemzeti feladat és általános érdek fűződik ahhoz, hogy ennek az egyensúlynak helyreállítása nyugodt fejlődés útján, törvényes intézkedésekkel történhessék meg. A magyar alkotmány jellegzetességeihez és a magyar közélet ősi hagyományaihoz tartozik a közéleti kérdéseknek és a társadalmi problémáknak a felismert szükséghez és a békés evolúció nagy elvéhez igazodó törvényes megoldása, ezeket a tradíciókat igazolják azok az intézkedések is, amelyek a zsidóság egészségtelen irányú térfoglalásának korlátozására eddig történtek. Ismeretesek azok a törvényes intézkedések, amelyek az egyetemeken életbeléptetett zárt létszám keretében a múlthoz képest méltányosabb és igazságosabb arányszámot kívánnak biztosítani a főiskolákon a népesség nem zsidó többségének s ismeretesek azok a törvényhozási és kormányzati intézkedések is, amelyek a nem zsidó ifjúságot nagyobb mértékben törekedtek a gazdasági pályák felé terelni. Ugyanezt a célt szolgálják a kormánynak azok az intézkedései is, amelyek az értelmiségi munkanélküliség csökkentése végett a nem zsidó ifjúságot a gazdasági életben is igyekeztek elhelyezéshez juttatni. A kormánynak ezt a törekvését a gazdasági vállalatok általában megértéssel támogatták. Meg kell azonban állapítanunk, hogy akadtak olyan vállalatok is, amelyek a kormányzatnak a társadalmi egyensúly megóvása szempontjából oly nagy jelentőségű törekvésével szemben közömbösek maradtak. A törvényjavaslat indokolásához mellékelt statisztikai adatok beszélő bizonyságai ennek a közömbösségnek és egyúttal az eddig foganatosított intézkedések elégtelenségének is. •Ilyen körülmények között felfogásunk szerint kötelessége a kormánynak, hogy törvény alkotásával és a törvényi rendelkezésekre felépítendő kormányzati