Képviselőházi irományok, 1935. X. kötet • 592-635., V. sz.
Irományszámok - 1935-615. A m. kir. pénzügyminiszter jelentése az országgyűlés képviselőházához a rendkívüli ideiglenes házadómentességekről szóló 1929:XXIŰX. t.-c. 3. és 6. §-ai alapján engedélyezett rendkívüli ideiglenes házadómentességek tárgyában
250 516. szám. III. (i) Az I— II. pontok alatt felsorolt területeken emelt új épületek részére engedélyezett rendkívüli ideiglenes házadómentesség kedvezménye csak akkor adható meg, ha az építtető az építésügyi hatóság kikötésein felül még a következő feltételeknek megfelel : 1. A telektulajdonos az utca szélesítéséhez, illetőleg utcanyitáshoz szükséges területet a városnak díjtalanul köteles átengedni és az épületet a szabályozási vonalba köteles építtetni. Ha valamely telek mellett az utcaszabályozás folytán kihasított telekből olyan telekrészek maradtak fenn, amelyek önálló építési telket nem alkothatnak, az új épület rendkívüli ideiglenes házadómentességben csak akkor részesíthető, ha az építtető az építkezés megkezdése előtt az utcaszabályozás folytán felhasználatlanul maradt telekrészeket telekkönyvi tulajdonul megszerzi és az építési telekkel telekkönyvileg egyesíti. Az olyan telken emelt épüleletre, amely telekre beépítési tilalom áll fenn, rendkívüli ideiglenes házadómentesség akkor sem engedélyezhető, ha az épület a többi feltételnek egyébként mindenben megfelel. 2. Az építtető a telket csak addig a mélységig és csak olyan módon építheti be, amiként azt az építésügyi hatóság megállapította. 3. Az új épületet az építésügyi hatóság által megállapított épületmagassággal kell építeni és az építtető az építésügyi hatóság által megállapított homlokzatkiképzéshez is köteles alkalmazkodni. 4. Az új épületet vízvezetékkel és azonfelül —• ha erre a lehetőség megvan — villanyvilágítással kell ellátni. Azokon a helyeken pedig, ahol a városnak szennyvíz-, vagy csapadékvízlevezető csatornája van, derítőberendezést is kell létesíteni. 5. Minden lakásban — kivéve a segédházfelügyelői lakást, —• legyen előtér, éléskamra és az építésügyi szabályrendeletben meghatározott nagyságú konyha, valamint vízöblítéses klozett. A garszónlakásokra vonatkozólag a következő 6. pont rendelkezik. 6. Garszónlakásnak a jelen rendelet szempontjából az a lakás tekintendő, amely — beleértve a hallt is —legfeljebb két lakószobából áll és amelyben a kötelezően létesítendő előtéren és vízöblítéses klozetten kívül még csak fürdőszoba és három négyzetmétert meg nem haladó terjedelmű, külön szellőztetéssel ellátott főzofülke lehet. 7. A háromszobás és ennél nagyobb lakásokban legalább 4 négyzetméter alapterületű fürdőszobát, továbbá legalább 6 négyzetméter alapterületű önálló cselédszobát kell létesíteni. 8. A szobák •—• ideértve a hallt is — átlagos belső területe legalább 15 négyzetméter legyen. 9. A mellékhelyiségek világosak és kellően szellőztethetők legyenek. 10. A bérházakban minden 20 lakáshoz — ebből a szempontból 2 garszónlakás egy lakásnak számítva —• legalább egy világos mosókonyha tartozzék, ruhaszárításra pedig megfelelő és az összes lakások igényeinek a kielégítésére elegendő helyiségek álljanak rendelkezésre. - . , 11. Minden alapfalon, a földszinti padló alatt 15 centiméter mélységben vízszintes szigetelőréteget kell alkalmazni. Szigetelőrétegül közönséges kátránypapír nem használható. Azoknál a lakóhelyiségeknél pedig, amelyek alápincézve nincsenek, a padló burkolata alatt 10—-15 cm. vastag betonburkolatot kell alkalmazni.
