Képviselőházi irományok, 1935. X. kötet • 592-635., V. sz.

Irományszámok - 1935-615. A m. kir. pénzügyminiszter jelentése az országgyűlés képviselőházához a rendkívüli ideiglenes házadómentességekről szóló 1929:XXIŰX. t.-c. 3. és 6. §-ai alapján engedélyezett rendkívüli ideiglenes házadómentességek tárgyában

615, szám. 223 (2) Ha valamely új épület a jelen rendeletben megállapított feltételeknek bármely tekintetben nem felel meg, csak a házadóról szóló 1927. évi 200/P. M. számú hivatalos összeállítás 5. §-a alapján járó rendes, a községi pótadóra ki nem terjedő ideiglenes házadómentességben részesíthető még abban az esetben is, ha az új épület az építésügyi hatóság által megállapított követelményeknek egyéb­ként mindenben megfelel. (3) A jelen rendelet alapján engedélyezett rendkívüli ideiglenes házadómen­tesség kedvezményét elveszíti az épület, ha a telket utólag az engedélyezett mérték­nél nagyobb mérvben építik be, továbbá ha a lakások vagy egyéb helyiségek beosztását utólag olykép módosítják, hogy az új beosztás a jelen rendeletben megállapított követelményeknek bármely lakásra nézve nem felel meg. (3) A (4) bekezdésben felsorolt esetekben az épület a rendkívüli ideiglenes házadómentesség kedvezményét annak a hónapnak első napjától kezdve veszíti el, amelyben a kedvezmény elvesztését előidéző építkezés, illetőleg átalakítás kezdetét vette. A rendkívüli ideiglenes házadómentesség kedvezményének elvo­nása az új épületet különben megillető rendes, ideiglenes házadómentesség érvé­nyét nem érinti. V. A jelen rendeletem I. pontja alapján rendkívüli ideiglenes ház adómentesség­ben részesített új épületeket 10 évi községi pótadómentesség illeti meg annak az emelettöbbletnek a bérjövedelmére, illetőleg haszonértékére nézve, amely emelet­többlet az új építkezés következtében állott elő. Üres telkeken emelt épületeknél a községi pótadómentesség — önként érthetően — az egész új épületre kiterjed. Budapest, 1938. évi március hó 1.-én. A miniszter helyett: Dr. Szász Lajos s. k., államtitkár.

Next

/
Oldalképek
Tartalom