Képviselőházi irományok, 1935. X. kötet • 592-635., V. sz.

Irományszámok - 1935-615. A m. kir. pénzügyminiszter jelentése az országgyűlés képviselőházához a rendkívüli ideiglenes házadómentességekről szóló 1929:XXIŰX. t.-c. 3. és 6. §-ai alapján engedélyezett rendkívüli ideiglenes házadómentességek tárgyában

186 615. szám. 12. Az épületet cseréppel, palával vagy egyéb tűzbiztos anyaggal kell fedni és a felmenő falakat, valamint az oromfalakat mészhabarcsba rakott kőből vagy égetett téglából kell készíteni. (2) Az építésügyi hatóság az építési engedély megadásakor határozatát a tervek egy-egy példányának csatolása mellett a pénzügyigazgatóságnak is* köteles megküldeni. A pénzügyigazgatóság köteles a tervet a jelen rendelet szempont­jából haladéktalanul felülvizsgálni és hozzájárulását, illetőleg esetleges észre­vételeit az építésügyi hatósággal legkésőbb.15 napon belül közölni. Utóbbi eset­ben a kifogások megszüntetése előtt a jelen rendelet alapján járó adómentesség nem engedélyezhető. (3) Az építkezés befejezés után a pénzügyi hatóságok .kötelesek ellenőrizni azt, hogy az új épület a pénzügyigazgatósággal előzetesen közölt és általa elfo­gadott építési tervnek megfelel-e. IV. (1) Ha az épület valamely lebontott épület helyére emeltetett, a rendkívüli ideiglenes házadómentesség kedvezménye kiterjed az iij épület egész terjedelmére. (2) Ha valamely új épület a jelen rendeletben megállapított feltételeknek bármely tekintetben nem felel meg, csak a házadóról szóló 1927. évi 200/P. M. számú hivatalos összeállítás 5. §-a alapján járó rendes, a községi pótadóra ki nem terjedő ideiglenes házadómentességben részesíthető még abban az esetben is, ha az új épület az építésügyi hatóság által megállapított követelményeknek egyéb­ként mindenben megfelel. (3) A jelen rendelet alapján engedélyezett rendkívüli ideiglenes házadómen­tesség kedvezményét elveszíti az épület, ha a telket utólag az engedélyezett mér­téknél nagyobb mérvben építik be, továbbá, ha a lakások vagy egyéb helyiségek beosztását utólag olykép módosítják, hogy az új beosztás a jelen rendeletben megállapított követelményeknek bármely lakásra nézve nem felel meg. (4) A (3) bekezdésben felsorolt esetekben az épület a rendkívüli ideiglenes házadómentesség kedvezményét annak a hónapnak első napjától kezdve veszíti el, amelyben a kedvezmény elvesztését előidéző építkezés, illetőleg átalakítás kezdetét vette. A rendkívüli ideiglenes házadómentesség kedvezményének elvo­nása az új épületet különben megillető, rendes ideiglenes ház adómentesség érvé­nyét nem érinti. V. A jelen rendeletem alapján rendkívüli ideiglenes ház adómentességben része­sített új épületeket 15 évi községi pót adómentesség illeti meg annak az emelet­többletnek a bérjövedelmére vagy haszonértékére nézve, amely emelettöbblet az új építkezés következtében állott elő, abban az esetben, ha legalább kéteme­letes épület épült ; 10 évi községi pótadómentesség illeti meg annak az emelet­többletnek a bérjövedelmére, illetőleg haszonértékére nézve, amely emelettöbblet az új építkezés következtében állott elő, abban az esetben, ha egyemeletes épület épült. Abban az esetben, ha valamely új épület üres telekre emeltetett, valamint ha az új épület a II. 2. pontban megjelölt utcában épült, a községi pótadó­mentesség az egész épületre kiterjed.

Next

/
Oldalképek
Tartalom