Képviselőházi irományok, 1935. X. kötet • 592-635., V. sz.

Irományszámok - 1935-615. A m. kir. pénzügyminiszter jelentése az országgyűlés képviselőházához a rendkívüli ideiglenes házadómentességekről szóló 1929:XXIŰX. t.-c. 3. és 6. §-ai alapján engedélyezett rendkívüli ideiglenes házadómentességek tárgyában

168 615. szám. d) az Orgonás-téren, e) a Jezsuita-utcában, // a Kacsapart-on, g) a Gimnázium-utcában, h) az Apát-utcában ; 2. a villaszerű új épületeket, amennyiben legalább három szobából, fürdőszobából és mellékhelyiségekből állanak az Egerpatak, a gróf Barkóczy-út, a gróf Tisza István-út és- a Nagyrévutca által körülzárt ú. n. Érsekkert alatti villatelken. III. (i) Az I. és II. pontok alatt felsorolt területeken emelt új épületek részébe engedélyezett rendkívüli ideiglenes házadómentesség kedvezménye csak akkor adható meg, ha az építtető az építésügyi hatóság kikötésein felül még a következő feltételeknek megfeleld: 1. A telektulajdonos az utca szélesítéséhez, illetőleg utcanyitáshoz szükséges területet a városnak díjtalanul köteles átengedni és az épületet a szabályozási vonalba köteles építtetni. 2. Az építtető a telket csak addig a mélységig és csak olyan módon építheti be, amiként azt az építésügyi hatóság megállapította. 3. Az új épületet az építésügyi hatóság által megállapított épületmagassággal kell építeni és az építtető az építésügyi hatóság által megállapított homlokzatkiképzéshez is köteles alkalmazkodni. 4. A vízvezetékkel és csatornával ellátott, illetőleg az építés évének folyamán ezekkel ellátni rendelt utcákban és tereken emelt új épületet vízvezetékkel és csatornával, azonfelül — ha erre a lehetőség megvan — villanyvilágítással kell ellátni. 5. Minden lakásban — kivéve a segédházfelügyelői lakást — legyen előtér, éléskamra és az építésügyi szabályrendeletben meghatározott nagyságú konyha, valamint vízöblítéses klozett. A garszónlakásokra vonatkozólag a következő 6. pont rendelkezik. 6. Garszónlakásnak a jelen rendelet szempontjából az a lakás tekintendő, amely — beleértve a hallt is — legfeljebb két lakószobából áll és amelyben a kötelezően létesítendő előtéren és vízöblítéses klozetten kívül még csak fürdőszoba és három négyzetmétert meg nem haladó terjedelmű, külön szellőztetéssel ellátott főzőfülke lehet. 7. A háromszobás és ennél nagyobb lakásokban legalább négy négyzetméter alapterületű fürdőszobát, továbbá legalább hat négyzetméter alapterületű önálló cselédszobát kell létesíteni. 8. A szobák — ideértve a hallt is — átlagos belső területe legalább 15 négyzetméter legyen. 9. A mellékhelyiségek világosak és kellően szellőztethetők legyenek. 10. A bérházakban minden 20 lakáshoz — ebből a szempontból két garszónlakást egy lakásnak számítva — legalább egy világos mosókonyha tartozzék, ruhaszárításra pedig megfelelő és az összes lakások igényeinek a kielégítésére elegendő helyiségek álljanak rendelkezésre. 11. Minden alapfalon, a földszinti padló alatt 15 centiméter mélységben vízszintes szigetelőréteget kell alkalmazni. Szigetelőrétegül közönséges kátrány papír nem használható, Azoknál a lakóhelyiségeknél pedig, amelyek alápincézve íiin-