Képviselőházi irományok, 1935. X. kötet • 592-635., V. sz.
Irományszámok - 1935-594. Törvényjavaslat a közkórházi ápolási költségek viselésével kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről
594. szám. 9 jogvitára szolgáltatott alkalmat, szükségesnek mutatkozott az (i) bekezdés a) és b) pontja alatt a szóbanlévő kérdést a korábbi gyakorlatnak is megfelelően újólag ikként elrendezni, hogy a közköltségen történő ápolás gyermekágyi megbetegedés esetén a szülő nők és szülötteik részére akkor is biztosittassék, ha maga a szülés neöi közkórházban történt, illetőleg ha a gyermekágyi fekvés alatt gyermekágyi megbetegedés lépett fel. A 6000/1931. M. E. számú rendelet 5. §-a első bekezdésének b) pontja a ragadós és fertőző betegség miatt közkórházban ápoltak ápolási költségeinek a nyilvános betegápolási és gyermekvédelmi pótadó bevételeiből engedélyezett átalány, illetőleg költséghozzájárulás terhére való felszámítását ahhoz az előfeltételhez köti, hogy az ápolásbavéte 1 hatósági rendelkezés alapján történjék. Ennek az előfeltételnek teljesítése azonban a legtöbb esetben akadályokba ütközik azért, mert a fertőző betegségek elleni védekezés hathatósabbá tétele, valamint a beteg egészségi állapotának megvédése érdekében a beszállítással nem lehet várakozni addig, amíg a hosszabb időt igénybevevő hatósági intézkedés megtörténik. A hatósági rendelkezés bevárása nélkül történő ápolásbavételnek viszont az volt a jogkövetkezménye, hogy az ápolási költségeket nem az átalány, illetőleg költséghozzájárulás, hanem a fizetésre kötelezettek (6000/1931. M. E. számú rendelet 2—4. §.) terhére számították fel. Ez az eljárás különösen a betegségi biztosító intézetek részére jelentett súlyosabb terhet s számos, a közigazgatási bíróságot feleslegesen terhelő jogvitára szolgáltatott alkalmat. Ennek a visszás helyzetnek megszüntetése érdekében lehetőséget kellett biztosítani arra nézve, hogy a beteg ápolása indokolt szükség esetén a hatóság rendelkezése nélkül is közköltségen történhessék. Az (i) bekezdés c) pontja értelmében ilyen esetekben a hatóság rendelkezését a jövőben a tiszti orvodnak a közegészségügyi hatóságnál való bejelentéshez kötött intézkedése pótolhatja. Meg kell jegyezni, hogy a járványok elleni védekezés terén a tiszti orvosok részére már az 1936 : IX. t.-c. 22. §-a is Önálló intézkedési kört biztosít. A közköltségen való ápolásba vételre jogosító betegségek fogalmi körének a korábbi ragadós és fertőző betegséggel szemben hevenyfertőző betegségben történő meghatározása az eddigi helyzettel szemben változást nem jelent s az újabb tudományos megállapításoknak felel meg. A 6000/1931. M. E. számú rendelet 5. §-a első bekezdésének c) pontja akként rendelkezik, hogy a nyilvános betegápolási és gyermekgondozási pótadó terhére kell ápolásban részesíteni »a közkórházban nemi betegség vagy szemcsés köthártyalob (trachoma) miatt ápoltakat.« Az 1300/1932. N. M. M. számú rendelet 16. §-a {i) bekezdésének 4. pontja — utalással a 6000/1931. M. E. számú rendelet 5. §-ára — a nemibetegségben vagy szemcséé köthártyalobban szenvedőket illetően azt a megszorító rendelkezést tartalmazza, hogy csak .akkor esnek az ápolási költségek a szóbanlévő átalány terhére, ha a beteg a kórházi ápolás szükségességét hatósági orvos (tiszti orvos, községi vagy körorvos) bizonyítványával igazolja. Ennek az utóbb említett rendelkezésnek jogszerűsége tekintetében számos jogvita keletkezett. Az 1300/1932. N. M. M. számú rendelet ugyanis, bevezető részének szövege szerint, az 1876 : XIV. t.-c. 6. és 167. §-ában, valamint a 6000/1931. M. E. számú rendelet 26. §-ának a) és b) pontjában kapott felhatalmazás alapján adatott ki. E rendelkezések azonban nem a közkórházi ápolási költségek ki által leendő viselésének szabályozására hatalmazták fel a szakminisztert, hanem az idézett törvényszakaszok a közegészségügy rendezéséről alkotott törvény korlátai között a részletes szabályozásra megkívánható utasítások kiadására, valamint a felügyelet J&pv, iromány. »—1940. X. kötet. 2
