Képviselőházi irományok, 1935. X. kötet • 592-635., V. sz.

Irományszámok - 1935-615. A m. kir. pénzügyminiszter jelentése az országgyűlés képviselőházához a rendkívüli ideiglenes házadómentességekről szóló 1929:XXIŰX. t.-c. 3. és 6. §-ai alapján engedélyezett rendkívüli ideiglenes házadómentességek tárgyában

615. szám. 119 fogások megszüntetése előtt a jelen rendelet alapján járó adómentesség nem engedélyezhető, (3) Az építkezés befejezése után a pénzügyi hatóságok kötelesek ellenőrizni azt, hogy az új épület a pénzügyigazgatósággal előzetesen közölt és általa elfogadott építési tervnek megfelel-e. III. (1) Ha az új épület valamely lebontott épület helyére emeltetett, a rendkívüli ideiglenes házadómentesség kedvezménye kiterjed az új épület egész terjedelmére. (2) Ha valamely új épület a jelen rendeletben megállapított feltételeknek bármely tekintetben nem felel meg, úgy csak a házadóról szóló 1927. évi 200/P. M. számú hivatalos összeállítás 5. §-a alapján járó rendes, a községi pótadóra ki nem terjedő ideiglenes házadómentességben részesíthető, még abban az esetben is, ha az új épület az építésügyi hatóság által megállapított követelményeknek egyébként mindenben megfelel. (3) A jelen rendelet alapján engedélyezhető rendkívüli ideiglenes házadómentesség kedvezményét elveszíti az épület, ha a telket utólag az engedélyezett mértéknél nagyobb mérvben építik be, továbbá ha a lakások vagy egyéb helyiségek beosztását utólag olyképpen módosítják, hogy az új beosztás a jelen rendeletben megállapított követelményeknek bármely lakásra nézve nem felel meg. (i) A (s) bekezdésben felsorolt esetekben az épület a rendkívüli ideiglenes házadómentesség kedvezményét annak a hónapnak első napjától kezdve veszíti el, amelyben a kedvezmény elvesztését előidéző építkezés, illetőleg átalakítás kezdetét vette. A rendkívüli ideiglenes házadómentesség kedvezményének elvonása az új épületet különben megillető, rendes ideiglenes házadómentesség érvényét nem érinti. IV. A jelen rendeletem alapján rendkívüli ideiglenes házadómentességben részesített új épületeket 5 évi községi pótadómentesség illeti meg annak az emelettöbbletnek a bérjövedelmére, illetőleg haszonértékére nézve, amely emelettöbblet az új építkezés következtében állott elő. Üres telkeken emelt épületeknél a községi pótadómentesség — önként érthetően — az egész új épületre kiterjed. V. Ha valamely épület oly helyen emeltetik, amely a jelen rendeletben felvéve nincsen, de a 184.730/1935. VIII. a. számú rendelet alapján rendkívüli ideiglenes házadómentességben részesíthető lett volna, ha az épületet az 1937. év végéig lakható állapotba helyezik, a rendkívüli ideiglenes házadómentesség engedélyezhető abban az esetben, ha az épület falazását az építésügyi hatóság igazolása szerint 1938. év március hó 31.-éig megkezdették és az épületet legkésőbb 1938. évi július hó 31.-ig lakható állapotba helyezik. Budapest, 1938. évi január hó 18.-án. A miniszter helyett: Dr. Szász Lajos s. k., államtitkár.