Képviselőházi irományok, 1935. X. kötet • 592-635., V. sz.

Irományszámok - 1935-594. Törvényjavaslat a közkórházi ápolási költségek viselésével kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről

594. szám. 5 \ iselő, Budapesten a erületi elöljáró) vagy a tiszti orvos előzetesen elren­delte ; d) a közkórházban nemibetegség vagy szemesés köthártyalob (trachoma) miatt ápoltakat, amennyiben a beteg a kórházi ápolás szükségességét előze­tesen tiszti orvos bizonyítványával igazolta : e) a közkórházban elmebetegség miatt ápoltakat, amennyiben azok a betegségi biztosítás valamely intézeté­nek (1927 : XXI. t.-c. 92. és 93. f-a, 1928 : XL. t.-c. 101. §-a) biztosított tagjai vagy ezeknek igényjogosult csa­ládtagjai, {2) Az (i) bekezdés c) pontjában megjelölt esetben a tiszti orvos a köz­kórházi ápolást sürgős szükség esetén rendelheti el és ezt a hatóságnak be­jelenteni köteles. (3) Az (1) bekezdés a)—d) pontjában megjelölt esetekben az ápolt, az a) és b) pontokban megjelölt esetekben pe­dig ezenfelül a férj is, saját személyé­ben fizetésre kötelezett akkor, ha nem vagyontalan, kivéve ha az ápolt a be­tegségi biztosítás valamely intézetének biztosított tagja vagy tagnak igényjo­gosult családtagja. Az 1. §. (1) bekez­désében foglalt rendelkezéseket a jelen bekezdés eseteiben is alkalmazni kell. (4) A m. kir. belügyminiszter rende­lettel állapítja meg, hogy a jelen tör­vény szempontjából mit kell gyermek­ágyi fekvés tartamának, kit kell szülő nőnek és mely betegségeket kell he­veny fertőző betegségnek tekinteni. (5) Az (1) bekezdésben megjelölt ese­tekben, az ott megszabott korlátozá­sokkal a betegségi biztosítás valamely intézetének biztosított tagját vagy a tagnak igényjogosult családtagját a nyilvános betegápolási átalány terhére kell ápolásban részesíteni arra az időre, melynek tartama alatt egyébként a biz­tosító intézettől igényelhetne gyógy­kezelést. 3.§. A nyilvános betegápolási átalány terhére csakis a legalacsonyabb ápolási díjosztályon lehet ápolásnak helye. 4. §. (i) A gazdasági cseléd közkór­házi ápolási költségeit harminc napon át a gazda viseli, ha a cseléd a közkór­házi ápolásbavétel napját megelőzően legalább tizenöt napon át a gazda szol­gálatában állott s betegsége a szolgá­lati idő alatt keletkezett vagy fejlő­dött ki. (2) A szolgálati idő tartamára való tekintet nélkül a gazda viseli a gazda­sági cseléd közkórházi ápolási költsé­geit annak teljes gyógyulásáig, ha a megbetegedést szándékosan vagy gon­datlanságból a gazda okozta. (3) A gazdát az ápolási költség a leg­alacsonyabb ápolási díjosztály szerint terheli. (i) Legfeljebb két gazdasági cselédet alkalmazó gazda javára az 1907 : XLV. t.-c. 28. §-a alapján nyújtott háziápo­lásnak tizenöt napon felüli időtarta­mát az (1) bekezdésben meghatározott időbe be kell számítani. Egyébként a közkórházi ápolás idejébe az emellett nyújtott háziápolás időtartama nem számítható be. 5. §. (1) A jelen törvény hatályba­lépésével a vele ellenkező vagy meg­egyező jogszabályok (a nyilvános be­tegápolás, az állami gyermekvédelem és a szegényellátás költségeinek fede­zéséről szóló 6000/1931. M. E. számú rendelet 3. §-a, 4. §-a első bekezdésé­nek második mondata és 5. §-a) hatá­lyukat vesztik. (2) A jelen törvény rendelkezései nem érintik azokat a jogszabályokat, amelyek a közkórházba való felvétel feltételeit, a nyilvános betegápolási átalány terhére eső ápolás más ese­teit, valamint azt a határt állapít­ják meg, ameddig a nyilvános beteg­ápolási költségekből eredő követelé­sek céljára illetmények, ellátási díjak, napidíjak és munkabérek foglalás alá vonhatók. 6. §. Utasíttatik a m. kir. belügy­miniszter, hogy az 1927 : XXL, to­vábbá az 1928 : XL. törvénycikkel szabályozott társadalombiztosítás kö-

Next

/
Oldalképek
Tartalom