Képviselőházi irományok, 1935. X. kötet • 592-635., V. sz.

Irományszámok - 1935-613. Törvényjavaslat a honvédelem és a közgazdaság fejlesztéséről, egyes népjóléti beruházásokról s ezek költségeinek fedezéséről

ßlä. szám. öd ben a haszonélvezőnek a haszonélve­zetből eredő jövedelme a tisztes el­tartás mértékét el nem éri, a haszon­élvező a haszonélvezettel terhelt va­gyon tulajdonosától megtérítést kö­vetelhet. Viszont amennyiben a be­ruházási hozzájárulást a tulajdonos fizeti, a beruházási hozzájárulásnak a haszonélvezettel terhelt vagyonra eső részét a. tulajdonos a haszonélvezőre háríthatja át annyiban, hogy a ha­szonélvezet tartama alatt a beruházási hozzájárulás kifizetett összege után évi 4% megtérítést követelhet. (3) A kötelezett ellen elrendelt csőd, vagy csődönkívüli kényszeregyezségi eljárás a beruházási hozzájárulás be­hajtását nem gátolja. (4) Ha a beruházási hozzájárulást a kötelezett helyett harmadik személy fizeti, a kincstár a megüresedő jel­zálogjog ranghelyével való rendelke­zés jogáról a tulajdonos javára le­mondhat a végből, hogy a jelzálogjog a harmadik személy követelésének biz­tosítására bejegyeztessék. 16. §. (1) A pénzügyminiszter a föld­mi velésügyi miniszterrel egyetértve el­rendelheti, hogy a kötelezett a beruhá­zási hozzájárulást az 1936 : XXVII. t.-c-ben megállapított célokra alkal­mas ingatlanának tulajdonul átadásá­val egyenlítse ki, ha a kötelezett a be­ruházási hozzájárulás négy negyedévi részletének megfizetésével késedelem­ben van, feltéve, hogy mezőgazdasági ingatlanának legalább kétharmada a kötelezettnek az átadás után is meg­marad. Ha az ingatlan kataszteri tiszta jövedelme 5.000 koronát meghalad, a kötelezettet akkor is lehet a beruhá­zási hozzájárulásnak ingatlan tulaj­donul átadásával való kiegyenlítésére kötelezni, ha a beruházási hozzájárulás fizetésével hátralékban nincs. Az ingat­lannak kétharmadát ebben az esetben is érintetlenül kell hagyni. A beruhá­zási hozzájárulás ingatlannak tulaj­donul átadásával való kiegyenlítését csak abban az esetben lehet elrendelni, ha az okszerű gazdálkodás lehetősége a megmaradó ingatlanon is biztosítva van. (2) A beruházási hozzájárulás össze­gének ingatlannal kiegyenlítése esetében a beruházási hozzájárulást az ingatlan tulajdonának a kincstár vagy az általa kijelölt személy javára való bejegyzé­sével kell kiegyenlítettnek tekinteni. (3) Az átadott ingat'an tulajdonjoga az államra minden tehertől mentesen száll át, ha az ingatlan tulajdonjogának a kincstár javára tehermentes lejegy­zése következtében a tehermentes át­vétel a hitelezők fedezetének bizton­ságát nem veszélyezteti. Az 1936: XXVII. t.-c. 43. §-a értelmében kell el­bírálni, hogy az ingatlan tehermentes lejegyzése nem veszélyezteti-e a hite­lezők fedezetének biztonságát. (4) Az átadott ingatlan értékelése és a jogorvoslatok tekintetében az 1936: XXVII. t.-c. VI. fejezetének a rendel­kezéseit kell megfelelően alkalmazni. 17. §. A beruházási hozzájárulásnak az a része, amelynek alapjául az ingat­lan szolgál* az ingatlant az 1938. évi február hó 28. napjának megfelelő rangsorral jelzálogjogi bejegyzés nélkül terheli. Ez az elsőbbség megszűnik, ha a beruházási hozzájárulás biztosítá­sára a jelzálogjog bejegyzését az 1943. évi február hó 28. napjáig nem kérik. Ha a jelzálogjog bejegyzését ezen időn belül kérik, azt az 1938. évi február hó 28. napjának megfelelő rangsorral kell bejegyezni. Elidegenítési és ter­helési tilalom nem gátolja, hogy a beruházási hozzájárulás behajtása vé­gett az ingatlan állagára végrehajtást vezessenek. 18. §. A kötelezett által megfizetett beruházási hozzájárulás az általános kereseti adó, a társulati adó, vala­mint a jövedelemadó alapjaiból nem vonható le. 19. §. (1) Aki a beruházási hozzájáru­lás megállapítása céljából szükséges bevallást a megszabott határidőben be nem adj a, a terhére megállapított beruházási hozzájárulás összegének egyszeresét fizeti bírság fejében. Est 13*

Next

/
Oldalképek
Tartalom