Képviselőházi irományok, 1935. IX. kötet • 546-591., IV. sz.

Irományszámok - 1935-546. Törvényjavaslat az országgyűlési képviselők választásáról

546. szám. 89 II. RÉSZLETES INDOKOLÁS. /. Fejezet Alaprendelkezések. Az 1. §-hoz. A §. (i) bekezdése az országgyűlési képviselők számát állapítja meg úgy, hogy a képviselők jelenlegi számát 245-ról felemeli 260-ra. A képviselők számának az emelését az alábbi meggondolás teszi szükségessé. Jelenleg az országgyűlés két házának a taglétszáma egymással paritásban van. A felsőház tagjainak a száma azonban az 1926 : XXII. t.-c. 5. és 12. §-ában foglalt rendelkezésekből kifolyólag emelkedhetik ; ha tehát nem emelnők a képviselők számát, úgy az a helyzet állhat elő, hogy a felsőház taglétszáma nagyobb lehet, mint a képviselőházé. Ez pedig már csak azért sem volna helyes, mert »az országgyűlés felsőháza jogkörének újabb megállapításáról« a közelmúltban alkotott törvény értelmében a két ház együttes ülésének a hatásköre most már törvényalkotási kérdésekre is kiterjed. Ettől függetlenül megjegyezzük azonban, hogy sem az országgyűlési képviselők jelenlegi létszámát, sem pedig a törvényben lefektetett csekély mérvű emelést nézetünk szerint kifogásolni nem lehet. A képviselők létszámának a leszállítására vonatkozólag időnkint hangoztatott és a takarékossággal indokolt követelések inkább csak hangulatkeltésre szánt célzatos szólamoknak tekinthetők, a komoly bírálatot azonban nem állják ki. Az ugyanis, hogy a képviselők létszámát valamivel magasabb vagy alacsonyabb számban állapítjuk meg, az államháztartás mérlege szempontjából úgyszólván semmit sem jelent. Ha a külföldi viszonylatokat áttekintjük, úgy azt látjuk, hogy sok államban — a népesség számához viszonyítva — még sokkal több a képviselők száma, mint nálunk. A §. (2) bekezdése a törvényjavaslatban megállapított választási rendszer lényegét fekteti le, amelyről az általános indokolásban már részletesen megemlékeztünk. A lényeg — amint mondottuk — az, hogy kombinálva van az egyéni kerületi választási rendszer a lajstromos választási rendszerrel. Az egyéni választókerületek számát a törvényjavaslat 135-ben, a lajstromos mandátumok számát pedig 125-ben állapítja meg. Ennek a megosztási alapnak a megállapításánál az alábbi körülményeket vettük figyelembe. Jelenleg, az 1925 : XXVI. törvénycikk rendelkezései szerint, egy-egy képviselőt választanak 199 választókerületben, több képviselőt: mégpedig 46 képviselőt — lajstromosan — 11 választókerületben. Össze kellett mármost egyeztetnünk azt a két szempontot, hogy túlságosan nagy egyéni kerületek ne legyenek, mert ez az egyéni kerületi rendszer rovására menne ; viszont a lajstromos választási kerületek mindegyikének legkevesebb két-két képviselőt kell juttatni, mert különben az arányos képviseleti rendszer — amelyet a törvényjavaslat 8. §-a a lajstromos kerületekre megállapít — nem vihető keresztül. Jelenleg, az 1925 : XXVI. törvénycikk rendelkezései szerint lajstromos kerületek Budapesten, hét vidéki thj. városban és a budapestkörnyéki választókerületben vannak. Ezeket a lajstromos választókerületeket ez a törvényjavaslat is fenntartja. Ezekhez fognak járulni még a vármegyei törvényhatóságok területén alakítandó lajstromos kerületek. Képv. iromány. 1935^-1940. IX. kötet. 12