Képviselőházi irományok, 1935. IX. kötet • 546-591., IV. sz.

Irományszámok - 1935-546. Törvényjavaslat az országgyűlési képviselők választásáról

546. szám. 85 készítés költségeinek előbb említett összegét is csaknem annak kétszeresére emelné. Ezeket a hátrányokat fogjuk kiküszöbölni a törvényjavaslatban lefektetett új rendszerrel. Ez a rendszer egyébként külföldi államokban már eléggé elterjedt. Hogy csak néhány ilyen államot említsünk : hasonló rendszer szerint történik a névjegyzék készítése például Belgiumban, ahol a névjegyzék kétévenkint kiigazítás útján lesz készítve, továbbá Dániában, Franciaországban, Hollandiában, Svédországban, amely államokban évenkinti kiigazítással készül a névjegyzék. Ami mármost az új rendszer lényegét illeti, az abban csúcsosodik ki, hogy a névjegyzék első összeállítása után a választói jogcímek igazolásának kötelezettsége már csak azokat terheli, akiknél arra, a választójoghoz megkívánt életkor elérése okából, vagy más okból (állampolgárság, helybenlakás idejének elérése stb.) szükség van; és ennek megfelelően a választó jogosultság elbírálásával kapcsolatos tevékenység is a közönségnek csak egy bizonyos rétegére korlátozódik. Mentesülnek az ismételt vallomásszolgáltatás és az igazolás terhe alól azok, akik választó jogosultságukat már igazolták és körülményeik változatlanok; a névjegyzéket készítő szervek pedig mentesülnek egy tetemes munkatöbblettől azáltal, hogy az ilyen személyek választójogosultságának kérdésével többé nem kell foglalkozniok. Viszont pedig, éppen azáltal, hogy kevesebb személy választójogosultságát kell csak évenkint elbírálniok, ezt a munkájukat megbízhatóbban és pontosabban tudják majd végezni. Önként értetődik, hogy az új rendszerre való áttérést meg kell hogy előzze a választók névjegyzékének egyízben való teljesen új összeállítása. Ennek az első összeállításnak megtörténte után azonban már teljes mértékben érezhetők lesznek az új rendszer előnyei. * * * A képviselőválasztások érvényessége felett való bíráskodást illetően az európai országokban ezidőszerint kétféle rendszer van érvényben, nevezetesen : 1. a parlamenti rendszer, amely abból kiindulva, hogy saját összetételének törvényessége felett őrködni és dönteni maga a parlament hivatott, a választások feletti bíráskodást a parlament hatáskörébe tartozónak tartja ; 2. a bírói rendszer, amely a választások feletti bíráskodást a parlamenttől független bírói fórum elé utalja. A parlamenti bíráskodás rendszerét fogadták el a következő államok : Albánia, Belgium, Bulgária, Dánia, Franciaország, Izland, Jugoszlávia, Lettország, Liechtenstein, Luxemburg, Monaco, Németalföld, Norvégia, Olaszország, Románia, San Marino, Spanyolország és Svájc. Bírói fórumra bízták a választások feletti bíráskodást a többi európai államok, de eltérés van közöttük aszerint, hogy a) a rendes bíróságra, vagy b) az alkotmány-, illetőleg a közigazgatási bíróságra, vagy c) külön választási bíróságra bízták a választások érvényessége kérdésében való döntés jogát. így a rendes bíróság, még pedig a legfelsőbb bíróság jár el ezekben az ügyekben Danzig szabad városban és Lengyelországban ; az alkotmány-, illetőleg a közigazgatási bíróság Ausztriában, Észtországban, Finnországban és Svédországban ; külön választási bíróság alakíttatik, még pedig: kizárólag bírákból Görögországban, Nagy-Britanniában és Írországban ;