Képviselőházi irományok, 1935. IX. kötet • 546-591., IV. sz.
Irományszámok - 1935-546. Törvényjavaslat az országgyűlési képviselők választásáról
546. szám. 81 az általános szabály alól az országgyűlésen képviselt számottevő pártok javára kivételt állapít meg a javaslat, amikor kimondja, hogy az ajánlás érvényességéhez egyéni kerületekben 150, lajstromos kerületben pedig egy-egy képviselő után 150—150 aláírás elegendő akkor, ha az ajánlás olyan pártnak a jelöltjére, illetőleg lajstromára vonatkozik, amely pártnak a választást közvetlenül megelőző országgyűlésen legalább négy országgyűlési képviselő tagja volt és ha az ilyen párt országos szervezkedését a képviselőház elnökénél a választások kitűzése előtt legalább három hónappal bejelentette és ha a párt a képviseletére jogosult központi szerv útján az ajánláshoz kir. közjegyző által hitelesített írásbeli nyilatkozatban előzetesen hozzájárult. Amikor az előbb említett általános szabályt felállítottuk, azt a célt tartottuk szem előtt, hogy helyes mértéket alkalmazzunk egyrészt abból a szempontból, hogy az ajánlást általában meg ne nehezítsük, másrészt pedig abból a szempontból, hogy a választóközönség szélesebb rétegei előtt ismeretlen, annak felfogásában gyökérrel nem bíró egészen apró pártok érvényesülésének a lehetőség szerint korlátokat szabjunk. Fentebb ugyanis már részletesen kifejtettük, hogy a parlamentáris kormányzati rendszernek igen nagy veszedelme a pártok túlságos elszaporodása, ezt a veszedelmet tehát el kell hárítanunk. A kis pártok célkitűzései csupán parciális érdekeket képviselnek és nem jelentenek egyetemes nemzeti programmot, hiszen különben nagyobb számú társadalmi rétegekre támaszkodhatnának. Az viszont, hogy a törvényjavaslat az ajánlók száma tekintetében kedvezményt állapít meg azoknak a pártoknak a jelöltjeire vonatkozólag, amely pártoknak a választást közvetlenül megelőző országgyűlésen legalább négy országgyűlési képviselőtagjuk volt, teljesen okszerű azért, mert az ilyen pártoknak már megvan a politikai előiskolázottsága, az ilyen pártok már átmentek a közéleti szereplés szűrőjén, a közvéleménynek módjában volt ezeknek a pártoknak a célkitűzéseivei és működésével szemben kritikát gyakorolni. Indokolt tehát, hogy az ilyen pártok jelöltjeitől ne kívánjuk meg az ajánlóknak azt a magas számát, amelyet azoktól a pártoktól kíván meg a törvényjavaslat, amelyek úgy kísérlik meg a választásnál a mandátumszerzést, hogy velük szemben a közönség kritikája alig vagy pedig még egyáltalában nem is nyilvánulhatott meg. Ezekután meg kell emlékeznünk azokról a rendelkezésekről, amelyeket a titkos szavazással járó legnagyobb veszedelemnek, a féktelen demagógiának a leküzdhetese és általában a választások tisztaságának és zavartalanságának a biztosítása érdekében vettünk fel a törvényjavaslatba. Ezek a rendelkezések a következők. A képviselőjelöltet, illetőleg a pótképviselőjelöltet arra kötelezi a törvényjavaslat, hogy személyére vonatkozólag részletes és hű tájékoztatást adjon a választók részére. A választási küzdelem rendszerint éppen a jelölt személyére vonatkozó megtévesztő féktelenségek útján szokott elfajulásokra vezetni. A választások tisztaságát és zavartalanságát gátló ilyen természetű visszásságokat jelentős mértékben meg lehet előzni azáltal, ha a választók a jelölt részéről, jogi és erkölcsi felelősség mellett nyújtott tájékoztatásból, hiteltérdemlő tudomást szerezhetnek a jelölt személyi adatairól és közéleti működéséről. A választások tisztaságát és zavartalanságát nagymértékben gátló másik tényező az úgynevezett korteseknek rendszerint ugyancsak féktelenségek jegyében végbemenő működése. A javaslat számol a választások előkészítésének és lebonyolításának mellőzhetlen elősegítését végző támogató közreműködés szükségességéKépv. iromány. 1935r-1940. IX. kötet. \l
