Képviselőházi irományok, 1935. IX. kötet • 546-591., IV. sz.

Irományszámok - 1935-546. Törvényjavaslat az országgyűlési képviselők választásáról

60 546. szám. Vitéz Gömbös Gyula miniszterelnök 1932. október 11-én a képviselőház­ban tartott bemutatkozó beszédében határozottan kijelentette, hogy a választójog kérdésében a titkosság elvi álláspontja alapján áll. Kijelentette, hogy : »a kor­mány folyamatba tesz olyan tárgyalásokat, amelyeknek célja a titkosság alapján a választójogi reform megalkotása a nemzet érdekeinek fokozott érvényesülése mel­lett«. Ez a megnyilatkozás összhangban volt és van az uralmon lévő többségi párt felfogásával is, amely szintén leszögezte az álláspontját a titkosság mellett. Vitéz Gömbös Gyula miniszterelnök ezt a választójogi programmját, többízben tett ki jelentése szerint, még az 1931—-36. évi országgyűlés folyama alatt kívánta meg­valósítani. Mindjárt a kormány átvétele után meg is indította ebben az irányban a munkálatokat ; kormánya alatt a reform megvalósítása érdekében több tervezet is készült, ezek a munkálatok azonban nem vezettek eredményre. Az országgyűlés időelőtti feloszlatása után a választójogi reform gondolata hiánytalanul átvételt nyert a jelen 1935—'1940. évi országgyűlés programmjára. Az 1935. április 30-án elhangzott kormányzói beszéd, amely ezt az országr gyűlést megnyitotta, utal »a magyar alkotmány szellemében megalkotandó köz­jogi természetű reformok «-ra, amelyek »azt célozzák, hogy a nemzet kormányzata az igazi nemzeti közvélemény szabadon megnyilvánuló akaratán nyugodjék és lehetővé tegyék a kormányzat számára a nemzet erőteljes és felelősségtől áthatott, vezetését«. Magának a választójogi reformnak megvalósítása tehát ennek az ország­gyűlésnek a tartamára véglegesen el volt határozva, csupán a megvalósítás idő­pontja kérdésében állott fenn egyideig bizonytalanság. Vitéz Gömbös Gyula miniszterelnök tette meg ebben az irányban is a kezdeményező lépést, amikor 1936. szeptember 1-én levelet intézett a képviselőház elnökéhez, melyben felszólí­totta, őt arra, hogy a megalkotandó választójogi reform és az ezzel »összefüggő egyéb közjogi vonatkozású kérdések«, nevezetesen a kormányzói jogkör kiterjesztése és a felsőházi reform megbeszélése céljából pártközi értekezletet hívjon össze. Ilyen előzmények után vette át a kormányzást a jelenlegi kormány, amely ezt a programmot változatlanul magáévá tette. A kormánynak a képviselőházban 1936. október 21-én történt bemutatkozásakor elmondott miniszterelnöki beszéd — összhangban az előbb említett kormányzói megnyilatkozással, úgyszin­tén a többségi pártnak és az előző kormánynak a programmjávai — idevonat­kozólag a következőkép szólt: »Szükség van bizonyos közjogi reformokra azért, hogy minél tökéletesebbek legyenek azok a keretek, amelyek között a nemzet a maga állami életét éli. . . A közjogokat a köz iránti kötelességeknek tekintem, így a közjogok tartalmának és terjedelmének meghatározásánál csakis a kötelezett­ségek jelentőségét mérlegelhetjük. Ez a szempont lehet tehát egyedül mérvadó a szavazás titkosságának kérdésében is, amelyet én és a kormány szükségesnek tartunk és annak megvalósításánál egyedül a nemzet nagy érdekeit tartjuk szem előtt. A szavazás titkosságának bevezetését meg kell, hogy előzze — nézetünk szerint -— két vele szorosan összefüggő más törvényjavaslat tárgyalása. Ezek közül az egyik a kormányzói jogkör kiterjesztéséről, a másik pedig a felsőház jogkörének reformjáról szóló törvényjavaslat«. Ehhez a programmhoz hiven, 1936. december 2., 3. és 4-én megtartottuk a vitéz Gömbös Gyula által kezdeményezett pártközi értekezletet, amelyen elhangzott felszólalások értékes anyagul szolgáltak a szóban­lévő közjogi reformok előkészítéséhez ; benyújtottuk a kormányzói jogkör kiter­jesztéséről és a kormányzó választásról szóló törvényjavaslatot, majd pedig az országgyűlés felsőháza jogkörének újabb megállapításáról szóló törvényjavaslatot; most pedig e két törvényjavaslat letárgyalása után napirendre tűzzük a titkos szavazás alapjára felépített választójogi reformot. Ki kell azonban jelentenünk, hogy a most említett politikai elkötelezettségek-

Next

/
Oldalképek
Tartalom