Képviselőházi irományok, 1935. IX. kötet • 546-591., IV. sz.

Irományszámok - 1935-546. Törvényjavaslat az országgyűlési képviselők választásáról

546. szám. 55 közjegyző vagy kir. járásbíróság vagy a polgármester, illetőleg az általa meg­bízott tisztviselő hitelesítette. A hite­lesítés a kir. közjegyző előtt illeték­mentes, a kir. járásbíróság, a polgár­mester vagy a megbízott tisztviselő előtt díj- és illetékmentes. (3) Az 1930: XVIII. t.-c. 17. §-a (2) bekezdésének második mondata, valamint (3), (4) és (11) bekezdése hatályát veszti. 210. §. (1) Az országgyűlési képvi­selőválasztók (20. és 21. §.) névjegy­zékének elkészítésével (összeállításá­val és kiigazításával) járó összes ki­adások az államkincstárt terhelik. Az államkincstárt terhelik az ország­gyűlési képviselőválasztások során fel­merülő összes személyi és dologi hiva­talos kiadások is. (2) Az előző bekezdés értelmében fel­számítható költségek összegét — a tör­vényhatóságok előterjesztése alapján — a belügyminiszter állapítja meg. 211. §. (1) Az állami, törvényható­sági vagy községi közszolgálat, kivéve az 1870 : XVIII. t.-c. 4. §-ában meg­jelölt szolgálatot, az országgyűlési kép­viselővé választhatóságnak nem aka­dálya. (2) Az állami, törvényhatósági vagy községi közszolgálatban álló alkalma­zottat, ha a választáson jelöltként fel­lép és ezt felettes hivatali hatóságánál bejelenti, a bejelentés napjától a vá­lasztási eljárás befejezését követő má­sodik nap elteltéig szabadság illeti meg. Ez alatt az idő alatt a közszolgálati alkalmazott a hivatali székhelyén való lakás kötelezettsége alól is fel van mentve. (3) Az országgyűlési képviselővé vá­lasztott közszolgálati alkalmazottat, a közszolgálati alkalmazottak ellátására vonatkozó szabályok szerint nyugdí­jazni kell, illetőleg végkielégítésben kell részesíteni. Ez a rendelkezés nem vo­natkozik azokra, akiknek állása a ha­tályban lévő jogszabályok értelmében az országgyűlési képviselői megbízatás-' sal nem összeférhetlen, (4) Az országgyűlési képviselővé vá­lasztott közszolgálati alkalmazottnak nyugdíjazása, illetőleg végkielégítésben részesítése kérdésében a hatályban lévő jogszabályok szerint arra illetékes ha­tóság határoz. (5) Az előbbi bekezdés értelmében megállapított ellátást az országgyűlési képviselővé történt megválasztás iga­zolásának napját követő hónap első napjától kezdve kell folyósítani. 212. §. (1) Az országgyűlési képviselő ebbeli minőségének időtartama alatt a kormány vagy kormányközeg ré­széről fizetéssel vagy díjazással járó hivatalra vagy állásra —• kivéve azokat az állásokat, amelyek az országgyűlési képviselői megbízatással, a hatályos jogszabályok értelmében, nem össze­fér hetiének, továbbá a kormánybiz­tosi, kormány biztoshelyettesi, főispáni és főpolgármesteri állást —- jogérvé­nyesen nem nevezhető ki, sem az 1901 : XXIV. t.-c. 4. §-ának 1. pont­jában felsorolt állásokra nem választ* ható meg. (2) Az előbbi bekezdésben foglalt tilalom alá esik az országgyűlési kép­viselővé választott közszolgálati alkal­mazottnak újraalkalmazása is. 213. §. (1) Az országgyűlési képvi­selőt megillető tiszteletdíjnak egyhar­mada vehető bírói végrehajtás alá. , ! (2) Az előző bekezdés rendelkezése vonatkozik az országgyűlés (képviselőr ház, felsőház) választott tisztviselőit e minőségükben megillető tiszteletdí­jakra is. ' (3) Az országgyűlési képviselőt vagy az országgyűlés választott tisztviselőjét megillető lakáspénz csak lakbérköve­telés fejében, vagy a képviselő (az országgyűlés választott tisztviselője) által lakóháznak (lakásnak) a saját részére építése vagy megvétele végett lakáspénzének lekötésével közokirat­ban vállalt fizetési kötelezettségből eredő követelés fejében lehet bírói végrehajtás tárgya. ' (4) Ha a végrehajtás az országgyű­lési képviselő, illetőleg az országgyűlés

Next

/
Oldalképek
Tartalom