Képviselőházi irományok, 1935. IX. kötet • 546-591., IV. sz.
Irományszámok - 1935-546. Törvényjavaslat az országgyűlési képviselők választásáról
546.- szám. 4S ha egyes szavazatok érvényesnek elfogadása vagy érvénytelennek nyilvánítása törvényellenes volt. 143. §. (i) Ha az érvénytelenségi okul felhozott szabálytalanság miatt va 7 amely szavazókörben az egész szavazás érvénytelen, az egész választás megsemmisítése helyett a választás törvényes eredményét a többi szavazókörben lefolyt szavazás alapján csak akkor lehet megállapítani, ha az eredményen a szabálytalanság által érintett szavazókör valamennyi választójának szavazata sem változtatna. (2) Ha a választójog szabad gyakorlását gátló megfélemlítés, vagy az azt jogellenesen befolyásoló izgatás csak egyes szavazókörökre szorítkozott és a panaszlók a választás törvényes eredményének megállapítását kérték, a bíróság azokat a szavazatokat figyelmen kívül hagyhatja, amelyeket az illető szavazókörben annak a pártnak ajánlásaira (lajstromára) adtak le, amelynek érdekében a megfélemlítés vagy izgatás történt. 144. §. (1) A bíróság ítéletében öt évnél nem hosszabb időre felfüggesztheti annak a választójogát és választhatóságát, akinek cselekvése a választás vagy valamely szavazat érvénytelenítését okozta. A felfüggesztésnek nem akadálya az, hogy az illető egyén a törvényhozás tagja. (2) Ha a bíróság az eljárás folyamán oly jelenségekről szerez tudomást, amelyekből arra lehet következtetni, hogy a választáskor a választókerületben a választói jog szabad gyakorlását akadályozó vagy jogosulatlanul befolyásoló cselekmények igen nagy mértékben fordultak elő, a jelenségeket az ítéletben külön felemlíti. Ugyancsak megemlíti, ha büntetendő cselekmény vagy fegyelmi vétség jelenségei mutatkoznak, ily esetben az ítéletet közölni kell az illetékes bírósággal vagy fegyelmi hatósággal. 145. §. (1) A közigazgatási bíróság a panasz tárgyában hozott határozatában a felmerült költségek és viselésük kérdésében az alább következő rendek kezeseknek megfelelően határoz. : - " (2) Ha a közigazgatási bíróság a panaszt az első tárgyaláson a panaszlók meg nem jelenése okából vagy a vá-; lasztásvédők kifogása folytán utasítja, vissza, a költségek viselésére a panaszlókat kötelezi. (3) Az eljárásnak a 132. §. alapján történő megszüntetése esetében a költségeket a felek között kölcsönösen meg kell szüntetni, kivéve, ha a megtámadott képviselő (pótképviselő) a bizonyítás elrendelése után mondott le. Ebben az esetben a költségekben a le* mondott képviselőt (pótképviselőt) kell marasztalni. (4) A (2) és a (3) bekezdésben meg nem határozott esetekben a közigazgatási bíróság a felmerült költségek és viselésük kérdésében az összes körülmények mérlegelésével, különösen annak is figyelembevételével határoz, hogy a bírói eljárásra ki és mennyiben adott okot; határozatában a költségeket kölcsönÖ3en meg is szüntetheti, amenynyiben ezt különös méltánylást érdemlő okok indokolják. (5) Ha a közigazgatási bíróság a választást a választási biztosnak vagy a választásban hivatalosan közreműködő más személynek a törvénybe ütköző^ nyilvánvalóan vétkes eljárása miatt érvénytelennek nyilvánít] a, a költségek vagy egy részük viselésében a hivatalosan eljárt vétkes személyt is —• a vesztes féllel egyetemlegesen — elmarasztalhatja, kir. ítélőbírót azonban csak akkor, ha fegyelmi felelősségét az illetékes fegyelmi bíróság már előzetesen megállapította ; ennek hiányában a közigazgatási bíróság csupán a bíró terhére róható költség összegét állapítja meg és azt a felet, akit helyette marasztal, a költségmegtérítés iránt támasztható igényével rendes bírói útra utasítja. (6) Ha a közigazgatási bíróság a panaszt visszautasítja, vagy elutasítja, a panaszlók által a megtámadott képviselő (pótképviselő) költségeinek fede6*