Képviselőházi irományok, 1935. IX. kötet • 546-591., IV. sz.

Irományszámok - 1935-590. A képviselőház közjogi bizottságánakjelentése "az országgyűlési képviselők választásáról" szóló 546. számú törvényjavaslat tárgyában

484 590. szám. 102. §. (i) A szavazatszedő küldöttség elnöke köteles a szavazólapokat és a hozzájuk tartozó borítékokat — azoknak jobb felső sarkán •—• aláírásával (kézjegyével) és az abc. egy-egy azonos —• akár nagy, akár kis — betűjével — de nem az abc. betűrendjében — előzetesen ellátni. Az aláírást (kézjegyet) és a betűt egyező színű irónnal kell írni. A szavazólapoknak és borítékoknak ; ezt a megjelölését úgy kell végezni, hogy a már megjelölt szavazólapokból és borítékokból mindig legalább harminc darab álljon rendelkezésre. A szavazólapok és borítékok megjelölését a szavazatszedő küldöttség helyettes elnöke az alatt az idő alatt is végezheti, amikor nem ő elnököl. (2) A szavazatszedő küldöttség elnöke a szavazólapok két-két példányát — a szavazás megkezdése előtt —• a bizalmi egyének rendelkezésére bocsátja. 103. §. (1) A szavazás az egyes ajánlásokra, illetőleg lajstromokra történik. A szavazó által az ajánláson, illetőleg a lajstromon tett változtatást figyelmen kívül kell hagyni. (2) A szavazat leadása azzal kezdődik, hogy a választó a szavazatszedő küldöttség asztalához lép és szavazásra bocsátása után az előző §. (1) bekezdése értelmében megjelölt és előkészített szavazólapok és borítékok közül egy szavazólapot és borítékot vesz magához és az elnöktől egy irónt vesz át. (3) Lajstromos választókerületi és egyéni választókerületi együttes választásnál (58, §. (3) bek.) a kétféle szavazásra jogosult választó mind a kétféle szavazólapból és borítékból vesz át egyet-egyet. (4) A választó kérésére az elnök köteles megmagyarázni, hogy a szavazás miként történik. (5) A választó ezután az elrekesztett fülkébe megy, ahol azt az ajánlást, illetőleg lajstromot, amelyre szavazni akar, a szavazólapon az ajánlás, illetőleg lajstrom felett lévő üres négyszögbe tett kereszttel megjelöli, a szavazólapot a borítékba helyezi és a borítékot lezárja. Ezután visszamegy a küldöttséghez és a szavazólapot tartalmazó borítékot átadj a az elnöknek, aki ezt felbontatlanul és úgy, hogy a küldöttség minden tagja szemmel kísérhesse, azonnal az urnába helyezi, (e) Az a választó, akit testi fogyatkozás gátol abban, hogy azt az ajánlást, illetőleg lajtsromot, amelyre szavazni akar, a szavazólapon megjelölje, vagy hogy a szavazólapot sajátkezűleg helyezhesse a borítékba és adhassa át az elnöknek, kísérő segítségével élhet. (7) Az elrekesztett fülkében azalatt, amíg a választó ott van, — az előző bekezdésben említett kísérőn kívül — senki sem tartózkodhatik, sem oda be nem léphet, vagy be nem tekinthet. Az elrekesztett fülkébe az elnök csak elkerülhetetlen szükség esetében, más személy pedig csak az elnök engedélyével léphet be. (8) Azt a választót, aki az elrekesztett fülkében hosszabb ideig tartózkodik, mint amennyi a szavazólapon az ajánlás, illetőleg lajstrom megjelölésére és a szavazólapnak a. borítékba helyezésére kétségtelenül elegendő, az elnök csengővel vagy más alkalmas jellel szavazata leadására figyelmezteti. Ha a választó szavazatát figyelmeztetés után sem adja le, az elnök a szavazás lehetőségét reá nézve egyelőre megszűntnek jelenti ki és a következő választót bocsátja szavazásra. A szavazástól ily módon egyelőre elesett választó újabb szavazásra csak a záróra alatt jelentkezhetik. (9) Azt a szavazólapot, amelyet a választó ismertető jellel ellátott borítékban, vagy nem hivatalos borítékban, vagy boríték nélkül akar leadni, továbbá annak a választónak szavazólapját, aki az elnök felhívására sem megy az elrekesztett fülkébe, az elnök nem fogadhatja el. (10) A választó az írónt a lezárt bori-