Képviselőházi irományok, 1935. IX. kötet • 546-591., IV. sz.

Irományszámok - 1935-590. A képviselőház közjogi bizottságánakjelentése "az országgyűlési képviselők választásáról" szóló 546. számú törvényjavaslat tárgyában

482 590. szám. »Esküszöm, hogy azokra a kérdé­sekre, amelyeket a választóknak sze­mélyazonosságára nézve hozzám intéz­nek, minden párt- és mellékérdek nél­kül, legjobb tudásom és meggyőződé­sem szerint, a tiszta igazságnak meg­felelően válaszolok. Isten engem úgy segéljen !«. 96. §. (i) A szavazás tartama alatt a szavazóhelyiségben csak a szavazat­szedő küldöttség, a szavazásra beszólí­tott választók, a bizalmi egyének, az írásbeli teendők végzésére rendelt se­gédszemélyzet és az azonossági tanúk lehetnek jelen. (2) A szavazás alatt a szavazatszedő küldöttség elnökének vagy helyettesé­nek, továbbá a jegyzőnek vagy helyet­tesének a szavazóhelyiségben kell tar­tózkodnia. (3) A küldöttség elnöke elrendelheti, hogy a szavazók az általa meghatáro­zott számban bocsáttassanak be a sza­vazóhelyiségbe és onnan szavazatuk leadása után azonnal távozzanak. (4) Azt, aki a rend ellen vét vagy az e törvény értelmében tett jogos intéz­kedésnek nem engedelmeskedik, az el­nök rendreutasítja, ismételt rendre­utasítás esetében pedig a szavazóhelyi­ségből kitiltja. Az elnök által kitiltott választó, ha még nem szavazott le, szavazásra csak a záróra alatt jelent­kezhetik. (5) Ha a szavazási eljárásnál közre­működő valamelyik közeget kellett ki­tiltani, helyettesítéséről a szavazat­szedő küldöttség elnöke gondoskodik. 97. §. (1) A választót a szavazásnál rábeszélni, vagy más módon befolyá­solni nem szabad. Kérdést a választó­hoz csak a szavazatszedő küldöttségi elnök intézhet, ez is csak feladatának korlátai között. (2) A szavazóhelyiséget magában fog­laló egész épületben és annak a szava­zatszedő küldöttségi elnök által terüle­tileg meghatározott környékén is tilos a választókat rábeszélni és általában bármi olyat cselekedni, ami a választás eredményét befolyásolhatja. (3) A választáshoz, illetőleg a szava­záshoz botot vagy tettleges bántalma­zásra alkalmas más eszközt vinni tilos. 98. §. (1) A szavazás alapjául a vá­lasztás évére érvényes névjegyzék hite­les példánya szolgál. Ennek a szava­zás egész tartama alatt a küldöttség­nél kell lennie. (2) Csak az szavazhat, aki ebbe a név­jegyzékbe fel van véve. A szavazat­szedő küldöttség elnöke, helyettes el­nöke, jegyzője és helyettes jegyzője, a bizalmi egyének, valamint az írás­beli tennivalók végzésére kirendelt se­gédszemélyzet, ha az illető választó­kerület névjegyzékébe fel vannak véve, abban a szavazókörben, amelyben mű­ködnek, akkor is szavazhatnak, ha más szavazókör névjegyzékébe vannak felvéve. (3) Nem bocsátható szavazásra : 1. akinek személyazonossága nincs megállapítva ; 2. akiről közokirattal beigazolják, hogy magyar állampolgárságát elvesz­tette vagy, hogy a 27. ésa28.§-ok ren­delkezései értelmében a választójogból ki van zárva ; 3. akinek a 26. §. rendelkezései értel­mében nincs választójoga; 4. aki ugyanannál a választásnál más választókerületben vagy más sza­vazókörben már szavazott. (4) Azt, akinek személyazonossága különben kétségtelenül megállapítható, nevének, életkorának, polgári állásának (foglalkozásának) vagy lakásának hibás vagy hiányos bemondása, illetőleg a névjegyzékbe történt ilyen bejegyzése miatt nem lehet kizárni a szavazásból. (5) Ha a szavazatszedő küldöttség elnöke arról győződik meg, hogy valaki másnak neve alatt szavazott, vagy ezt megkísérelte (184. §.), erről a tettes pontos személyi adatainak feltünte­tésével azonnal jegyzőkönyvet kell fel­venni és azt — a büntető eljárás folya­matba tétele végett — a választás be­fejezése után haladéktalanul meg kell küldeni az illetékes kir. ügyészséghez.

Next

/
Oldalképek
Tartalom