Képviselőházi irományok, 1935. IX. kötet • 546-591., IV. sz.

Irományszámok - 1935-590. A képviselőház közjogi bizottságánakjelentése "az országgyűlési képviselők választásáról" szóló 546. számú törvényjavaslat tárgyában

590. szám. 473 (3) A tájékoztató nyilatkozatokat az ajánlási íveknek hitelesítés végett ber mutatásával (78. §. (3) bek.) egyidejű­leg át kell adni az ajánlási ívek hite­lesítésére hivatott hatóságnak. Ez a hatóság a tájékoztató nyilatkozatokat haladéktalanul továbbítja az illetékes központi választmányhoz. A központi választmány a tájékoztató nyilatko­zatokat sokszorosíttatja és jelölten­kint egy-egy példányt haladéktalanul megküld a választókerület területén levő községek elöljáróságának, illető­leg városok polgármesterének, Buda­pesten a kerületi elöljáróknak. A köz­ségi elöljáróság, illetőleg a polgármester {kerületi elöljáró) köteles a tájékoztató nyilatkozatokat az érkezés napját kö­vető naptól kezdve a választás napjáig — a hatósági hirdetések közzétételére szolgáló helyen — közszemlére ki­tenni. 68. §. A képviselőjelölt azoknak a választókerületben állandó lakóhellyel nem bíró személyeknek a nevét, akik­nek a tevékenységét pártgyűlés ren­dezése, ezen közreműködés, képviselő­jelölt körutazásában részvétel tekin­tetében vagy a választással kapcsolat­ban egyébként igénybe kívánja venni, városokban a rendőrkapitányság veze­tőjének, — Budapesten a m. kir. rend­őrség főkapitányának — községekben a járás főszolgabírájának előzetesen írásban bejelenteni köteles. Bejelen­teni csak azt lehet, aki az országgyű­lési kép viselő válasz toknak a választás évére érvényes névjegyzékébe vala­melyik egyéni választókerületben fel van véve. A bejelentést a képviselő­jelölt bármikor írásban visszavon­hatja. 69. §. Állami, törvényhatósági vagy megyei városi tisztviselő, továbbá köz­ségi (kör-) jegyző (hegedjegyző) nem vehet részt saját hivatali működése területén választási pártgyűlés rende­zésében, nem lehet ilyen pártgyűlés­nek elnöke vagy jegyzője, nem fo­gadhat el ilyen pártgyűléstől megbí­zást, nem vehet részt képviselőjelölt, illetőleg pótképviselőjelölt körutazásá­ban, végül nem gyüjtheti össze és nem vezetheti a választókat az ajánlások hitelesítéséhez vagy a szavazás he­lyére. 70. §. (1) Pártgyűlést a választást kitűző belügyminiszteri rendelet köz­zétételének napjától kezdve csak ab­ban az esetben szabad tartani, ha azt Budapesten a m. kir. rendőrség fő­kapitányánál, más városban vagy olyan községben, amelyre a m. kir. rendőr­ség működése kiterjed, a rendőrkapi­tányság (kirendeltség) vezetőjénél, egyéb helyeken pedig a járás főszol­gabírájánál négy helybenlakó választó a pártgyűlés helyének, időpontjának és a pártgyűlésen felszólalóknak pon­tos megjelölésével legalább negyven­nyolc órával előbb bejelenti. (2) A rendőrhatóság az előző bekez­dés szerint bejelentett pártgyűlés meg­tartását nem tilthatja meg ; ha azon­ban a közbiztonság vagy a közegész­ség érdeke megkívánja, a pártgyűlés megtartását — indokolt határozattal — attól teheti függővé, hogy a beje­lentők a pártgyűlés megtartására más helyet vagy más időpontot jelöljenek meg. Ha a rendőrhatóság a bejelentés­től számított harminchat óra alafct nem nyilatkozik, a pártgyűlést meg szabad tartani. (3) A választás napját megelőző he­tedik naptól kezdve nem szabad párt­gyűlést tartani. (i) A pártgyűlésen csak a képviselő­jelölt, illetőleg a pótképviselőjelölt, a 68. §. értelmében bejelentett egyén, felső­házi tag, a kormány tagja vagy olyan magyar állampolgár szólalhat fel, aki abban a törvényhatóságban, amely­nek területén a pártgyűlést tart­ják, fel van véve az országgyűlési kép­viselőválasztóknak a névjegyzékébe, vagy aki a választást közvetlenül meg­előző tíz éven belül országgyűlési képviselő volt. 71. §. (1) A választást kitűző belügy­miniszteri rendelet közzétételének nap­jától a választási eljárás befejezéséig Képv. iromáaiy. 1035—1940. IX. kötet. 60

Next

/
Oldalképek
Tartalom