Képviselőházi irományok, 1935. IX. kötet • 546-591., IV. sz.

Irományszámok - 1935-590. A képviselőház közjogi bizottságánakjelentése "az országgyűlési képviselők választásáról" szóló 546. számú törvényjavaslat tárgyában

470 590. szám. elnök által megbízott egyének az esküt — működésüknek megkezdése előtt — az elnök kezébe teszik le. Ugyan­csak az elnök előtt teszik le az esküt az írásbeli tennivalók végzésére kiren­delt segédszemélyzet tagjai is. (10) Az eskü letételéről jegyzőkönyvet kell készíteni. (n) A szavazatszedő küldöttség elnö­két, helyettes elnökét, jegyzőjét és helyettes jegyzőjét, ha nem laknak működésük helyén, tényleges működé­sük ideje alatt napidíj és utazási költség illeti meg, amelynek mértékét és fel­számításának módozatait a belügymi­niszter rendelettel állapítja meg. 62. §. (i) A szavazás céljára szol­gáló helyiséget a választási bizottság jelöli ki. A választási bizottság a szavazóhelyiség kijelölését a szavazat­szedő küldöttség elnökére is bízhatja. (2) Középületeket, alkalmas más nyil­vános helyiségeket, továbbá haszná­latban nem álló magánépületeket, ha azokat a választási bizottság vagy a szavazatszedő küldőttségi elnök a sza­vazás céljára kijelöli, szavazóhelyiségül át kell engedni. (3) A nem közcélt szolgáló épületek vagy helyiségek átengedéséért térítés jár, amelynek mértékét — a válasz­tási bizottság előterjesztése alapján — a törvényhatóság első tisztviselője állapítja meg. A törvényhatóság első tisztviselőjének határozata ellen a kéz­besítést követő naptól számított ti­zenöt nap alatt fellebbezésnek van helye a belügyminiszterhez. (4) Lajstromos és egyéni kerületi együttes választásnál (58. §. (3) bek.) a választási bizottságnak az előző be­kezdésekben megállapított feladatkö­rét a lajstromos választókerület vá­lasztási bizottsága látja el. 63. §. (1) A választási bizottság elnöke a választási eljárást megelőző­leg — az illetékes rendőrhatóság és a szavaz átszedő küldött ségi elnökök meghallgatása után — gondoskodik arról, hogy rendelkezésre álljon az esetleg szükséges karhatalom és ezt az illetékes rendőrhatósággal egyet­értve az egyes szavazókörökbe be­osztja. (2) A szavazatszedő küldöttség el­nöke a csend és a rend fenntartása, valamint a szavazási helyiségekkel való szabad közlekedés biztosítása érdeké­ben — a rendőrhatóság meghallgatá­sával — a szavazókör egész területére előzetesen is intézkedik és intézkedé­seit alkalmas módon köztudomásra juttatja. (3) A választókerület székhelyén a választási bizottság elnöke gondosko­dik a csend és a rend fenntartásáról; e végből ő rendelkezik a közbiztonsági közegekkel és a kirendelt fegyveres erővel a választási székhely egész terü­letén. Ilyen helyeken a szavazatszedő küldöttségi elnök csak a szavazóhelyi­ségben és ennek közvetlen környékén gondoskodik a csend és a rend fenntar­tásáról és a közbiztonsági közegekkel, valamint a kirendelt fegyveres erővel csak e határok között és csupán a vá­lasztási bizottság elnökének rögtön teendő jelentés mellett rendelkezhe­tik. (4) A választókerület székhelyén kí­vül a csend és rend fenntartásáról a szavazókör egész területén a sza­vazatszedő küldöttség elnöke gon­doskodik; e végből ő rendelkezik a közbiztonsági közegekkel és a kiren­deltfegyveres erővel. Azt, hogy ugyan­abban a községben vagy városban mű­ködő több szavazatszedő küldöttség közül melyiknek az elnöke lesz hivatva a csend és rend fenntartásáról a köz­ség, illetőleg a város egész területén gondoskodni, a választási bizottság elnöke állapítja meg. (5) A csend és a rend fenntartására hivatott közbiztonsági közegekkel és a kirendelt fegyveres erővel való ren­delkezésben az erre illetékes elnököt '—- és pedig kizárólag az elnök által esetről-esetre adott felhatalmazás alap­ján — csak a helyettes elnök vagy az illetékes rendőrhatóság helyettesítheti. A választási bizottság elnöke és a

Next

/
Oldalképek
Tartalom