Képviselőházi irományok, 1935. IX. kötet • 546-591., IV. sz.

Irományszámok - 1935-590. A képviselőház közjogi bizottságánakjelentése "az országgyűlési képviselők választásáról" szóló 546. számú törvényjavaslat tárgyában

452 590. szám. (4) Abban az esetben, ha az előző bekezdés értelmében megválasztott rendes tagokon, illetőleg póttagokon felül vannak olyanok, akikre a leadott érvényes szavazatoknak legalább egy­negyed része esett, közülük — a 12. §. (2) bekezdésében megállapított tag­létszámon felül — az előbbi bekezdés rendelkezéseinek megfelelően megvá­lasztott rendes, illetőleg póttagnak kell kijelenteni kettőt, négyet, illetőleg hatot a szerint, amint a 12. §. (2) bekezdésé­ben megállapított taglétszám tizenhat, huszonnégy, illetőleg harminckettő. (5) A választásról a megválasztotta­kat jegyzőkönyvi kivonat kézbesítésé­vel kell értesíteni. Az, aki a választást nem fogadja el, köteles ezt az elnöknek az értesítéstől számított nyolc nap alatt bejelenteni. (6) A központi választmány tagjai­nak (póttagjainak) választása ellen a választást követő naptól számított ti­zenöt nap alatt panasznak van helye a m. kir. közigazgatási bírósághoz. A panasz joga a tiszti főügyészt is meg­illeti. A közigazgatási bíróság a panasz felett — lehetőleg a panasz beérkezé­sétől számított harminc nap alatt — soronkívül köteles dönteni. (7) A központi választmánynak az a tagja, akinek választását panasszal tá­madták meg, tagsági jogait mindaddig gyakorolja, amíg megválasztását a köz­igazgatási bíróság meg nem semmisí­tette. (8). Ha a közigazgatási bíróság az egész választást megsemmisítette, az új választást haladéktalanul meg kell tartani. Az új választás megtartásáig, ha a régi választmány megbízatása már lejárt, a halaszthatatlan tennivalókat a központi választmány elnöke végzi. 14. §. (1) A központi választmány­nak az a tagja (póttagja), aki később olyan helyzetbe kerül, amely miatt a 13. §. (1) bekezdése értelmében nem volna taggá (póttaggá) megválasztható, elveszti tagságát. (2) A tagság elvesztése kérdésében a központi választmány határoz. Hatá­rozata ellen panasznak van helye a közigazgatási bírósághoz. 15. §. (1) Annak helyébe, aki a köz­ponti választmányi tagságot nem fo­gadta el, akinek választását a közigaz­gatási bíróság megsemmisítette, aki tagságáról lemondott, tagságát elvesz­tette (14. §. (1) bek., 17. §. (?) bek.), vagy meghalt, a sorrendben első pót­tag lép. (2) A póttagot a központi választ­mány elnöke hívja be. (3) Ha a rendes tagok létszámának kitöltésére megfelelő számú póttag már nincs, a megüresedett tagsági helyet a törvényhatósági bizottság leg­közelebbi közgyűlésén kell választás útján betölteni. Az ilyen alkalom­mal megválasztott tag megbízatása a többi tagok megbízatásának lejár­táig tart (12. §. (3) bek.). 16. §. (1) A központi választmány tagjai működésük megkezdése előtt a következő esküt teszik : »Esküszöm, hogy a központi választ­mányra ruházott tennivalókban híven, részrehajlás nélkül, lelkiismeretesen járok el. Isten engem úgy segéljen!«. (2) A központi választmány tagjai az esküt az elnök előtt teszik le. Az elnök az eskü letételéről jegyzőköny­vet készít. (3) Aki közvetlenül megelőzően tagja volt a központi választmánynak, az esküt nem köteles újra letenni. 17. §. (1) A központi választmány a szükséghez képest tartja üléseit. (2) A központi választmány ülései nyilvánosak. (3) Érvényes határozat hozatalára az elnökön kívül legalább négy tag­nak jelenléte szükséges. (4) A központi választmány viszony­lagos szavazattöbbséggel határoz. A szavazatok egyenlő megoszlása esetében az elnök dönt, aki különben nem szavaz. (5) A központi választmány minden üléséről a jelenlévők nevének felsoro­lásával, jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet az elnök és két jelen volt tag hitelesít. A jegyzőkönyvet a törvény-

Next

/
Oldalképek
Tartalom